Verzió Filmfesztivál: a 10 legjobb emberi jogi dokumentumfilm

Mi az a Verzió Filmfesztivál? 

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált 2004-ben az OSA Archívum munkatársai szervezték meg először, 2005 óta a Verzió Film Alapítvány szervezi. A cél az volt, hogy létrehozzanak egy olyan kreatív fórumot nemzetközi dokumentumfilmek számára, mely központi témájának az emberi jogi ügyeket tekinti. Ez volt az első ilyen kezdeményezés Magyarországon.

„Az emberi jogokról sokan beszélnek. De kevesen vannak, akik nyomon követik a jogaikban megsértettek, a jog nélküliek mindennapjait. Gyertek el, mert a jogsértések, bárhol történnek, minket is sértenek. Gyertek el, mert a jogsértéseknek rengeteg verziója van ugyan, de mind itt történnek, a mi egyetlen világunkban.” Jancsó Miklós filmrendező és a fesztivál védnöke ezekkel a szavakkal buzdította az első emberi jogi dokumentumfilm fesztivál közönséget 2004-ben.

A Verzió Filmfesztivál programjai 18 év alatt több mint 150,000 látogatót vonzottak Budapest, Pécs, Szeged, Kecskemét, Debrecen és Szombathely mozijaiba, és 2020 óta már online is elérhetőek a versenyző magyar és külföldi produkcióban készülő dokumentumfilmek.

Budapesten a Toldi, a Művész és a Kino Café mozikban, a Trafó Kortárs Művészetek Házában, a Blinken OSA-ban, és a CEU-n tartják a filmvetítéseket, beszélgetéseket és más kísérőprogramokat, ahol hazai és nemzetközi filmkészítőkkel és szakértőkkel találkozhat a közönség. Vidéki állandó partnereik a pécsi Apolló mozi, a Grand Café Cinema és a Megálló Közösségi Ház Szegeden, az Otthon mozi Kecskeméten, a Savaria mozi és a Bohém Café Szombathelyen valamint a debreceni AltKöz egyesület.

A hagyományosan novemberben megrendezett Fesztiválon kívül a Verzió év közben is aktívan jelen van a hazai kulturális életben. Évente több tucat ingyenes vetítést szerveznek az ország számos pontján oktatási keretek között, valamint filmklubok és kulturális fesztiválok keretein belül.

Verzió Filmfesztivál: ezt a 10 filmet tartjuk a legfontosabbnak   

Kenedi visszamegy (2003)

A film Németországból Belgrádba visszatoloncolt jugoszláviai, koszovói cigányokról szól. A belgrádi repülőtéren senki, csak a sorstárs Kenedi, a németül beszélő ladás taxis fogadja őket, aki egy korábbi transzporttal került vissza Szerbiába, tíz év németországi tartózkodás után. 2002 második felében a német kormány döntése értelmében a jugoszláv menedékeseknek családjukkal együtt vissza kellett költözniük Szerbiába, mivel a Milosević-rendszer bukása után már nem láttak okot befogadásukra. A családokat éjjel, rajtaütésszerűen egybegyűjtötték, kiszállították a repülőtérre, és az első hajnali járattal visszarepítették Belgrádba. Munkájukat, javaikat, iskoláikat, mindenüket hátra kellett hagyni. A gyerekek nagy része már Németországban született és sokkal jobban beszél és ír németül, mint “saját anyanyelvén”. Kenedinek és sorstársainak egyetlen vágya: visszakerülni Németországba, mert Szerbia-Montenegróban semmiféle jövőjük sincsen: romák, nincstelenek, munkanélküliek, a nyelvet nem beszélik.

2 vagy 3 dolog, amit tudok róla… (2004)

Egy náci háborús bűnös családja hatvan évvel a második világháború vége után. 

Hanns Elard Ludin azáltal híresült el fiatal katonatisztként a weimari köztársaság idején, hogy hitlerista összeesküvést szervezett a német hadseregben. Miután Hitler hatalomra került, Ludin karrierje gyorsan ívelt felfelé. Huszonnyolc évesen 300 ezer katona parancsnoka. 1941-ben Hitler megbízottként Szlovákiába, a náci bábállamba küldte, ahol fontos szerepet játszott a Harmadik Birodalom érdekeinek előmozdításában, beleértve a „végső megoldás” megvalósítását is. A háború után az amerikaiak kiadták a csehszlovák hatóságoknak; kötél általi halálra ítélték és kivégezték. 

Malte Ludin filmrendező, Hanns Ludin legfiatalabb fia azt a vitát dokumentálja filmjében, amelyet a kiterjedt család három generációjával folytat. Noha az igazság az apa háborús szerepéről régóta vitathatatlan, az özvegy, a gyerekek és a gyerekek gyerekei egymással is vitatkoznak róla, és próbálják összeegyeztetni a privát emlékeket azzal, ami köztudomású.

Házasságra ítélve (2004)

Három fiatalasszony csapdában: válni szeretnének, de a vallási törvények kötik őket. A válás feltétele a férjek beleegyezése. A férjek kényére-kedvére kiszolgáltatott nőknek fogalmuk sincs, mikor ,,szabadulhatnak”. Férjes asszony akkor sem léphet kapcsolatba más férfival, ha házastársa már rég elhagyta, és mással él. A minden lehetőségtől megfosztott nők sorsa a testi és lelki szenvedés. Ez a törvény szava Izraelben, egy demokratikus államban a 21. században. Mivel fiatalok és nem közismertek, hangjuk nem hallik messzire. Két éven át követi a film Tamara, Michelle és Rachel kafkai küzdelmét, amelyben ortodox ügyvédnők egy csoportja segíti őket.

Isten nevében (2005)

A film a Vishva Hindu Parishad (VHP) nevű militáns vallási mozgalom kampányát örökíti meg, ami egy tizenhatodik századi mecset lerombolására irányult Ayodhyában.

A VHP hívei szerint a mecset a Ráma nevű hindu isten szülőhelyén áll, és miatta rombolták le néhány évszázaddal ezelőtt Ráma itt álló templomát. Megtorlásul a VHP azt követeli, hogy töröljék el a föld színéről a muszlim szent helyet, és építsenek helyette egy hindu templomot Ráma tiszteletére. A konfliktus erőszakba torkollott, több ezer ember halt meg. A film azt mutatja átható erővel, hová vezethet a vallásos intolerancia.

Híd a völgy fölött (2006)

2004-ben arab és izraeli szülők közös kezdeményezésére létrejött egy kétnyelvű általános iskola az izraeli Wadi-völgy Kara nevű falujában. Az iskola megnyitását heves viták előzték meg. Bár a szándék nemes és idealista, a valóság komoly akadályokat állított a szülők elé. Ráadásul az ellenkezőkkel és kételkedőkkel szemben is védelmezniük kellett a döntésüket. Az iskola – amely a Híd a Wadi fölött nevet kapta, de a völgy arab részében épült fel – 50 zsidó és 50 arab diákkal indult. A film nyomon követi a tanulók, a tantestület és a szülők küzdelmét a békés egymás mellett élésért az első, izgalmas év során. A tanárok sok időt szánnak a kölcsönös tisztelet kialakítására, tanulmányi kirándulást szerveznek a jeruzsálemi mecsetbe és a siratófalhoz. Némely szülőnek már sok a jóból, amikor azt kérik a diákoktól, hogy vegyenek részt egymás vallási ünnepein. Egy arab tanárnak egyre több gondja támad a szülői elvárásokkal. Mégis úgy tűnik, hogy az év végére sikerül lerakni az alapokat, ha mégoly ingatagok és kiszámíthatatlanok is. 2005-ben kétszer annyi tanuló iratkozik be az iskolába…

Az ölés aktusa (2012)

Joshua Oppenheimer Az ölés aktusa című filmjét 2013-ban vetítették a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon. Ebben a filmes kísérletben egykori gyilkosokat, köztük az indonéz félkatonai vezetőt, Anwar Congót kérték fel, hogy újrajátsszák életüket az általuk kedvelt amerikai filmek stílusában. Amikor 1965-ben Sukarno elnököt és kormányát megbuktatta a hadsereg, Anwar csapataival részese lett a több mint egymillió kommunistagyanús személy és kisebbségi kínai életét követelő tömeggyilkosságoknak. Anwarék részletesen újrajátsszák a bűneiket büszkén, megvitatván a díszletek, jelmezek, pirotechnika részleteit. Az, ahogy a jelenetek témájától nem zavartatva a stílussal bíbelődnek, minden látható szörnyűség ellenére a vászon elé szögezi a nézőt. Ám ahogy a filmes erőszak összecsúszik a valóságossal, Anwar büszkeségét is megingatja a bűntudat.

Colectív (2019)

2015-ben 27-en vesztették életüket a Colectív nevű szórakozóhelyen egy tűzeset során. A dokumentumfilm első perceiben a terjedő tüzet látjuk, az utolsó, félbeszakadt koncerten készített felvételeket. 

37-en a tragédiát követő hetekben haltak meg, de nem életveszélyes sérüléseik miatt, hanem a nem megfelelő kórházi kezelés és az ott elkapott fertőzések következtében. Egy oknyomozó újságírókból álló csapat újabb és újabb árulkodó információkhoz jut a balesetet követően, amelyek végül a román egészségügyet behálózó korrupciós szálakig vezetnek.

A filmben újságírók, közérdekű bejelentők, túlélők és kormányhivatalnokok egyaránt megszólalnak, és teszik igazán lebilincselővé a megalkuvás nélküli nyomozást, amely a korrupció és az igazság valódi árára világít rá.

A 16. Verzió Filmfesztivál nemzetközi közönségdíját a Colectív nyerte el 2019-ben.

Üdvözöljük Csecsenföldön (2020)

Csecsenföldön az LMBTQ embereknek életveszélyes fenyegetésekkel kell szembenézniük, az erősen homofób társadalmi légkört csak tovább fokozza az állam gyűlöletkeltő propagandája. Egy aktivista csoport az életét is kockára teszi azért, hogy a hozzájuk titokban forduló LMBTQ embereket az országból kimenekítse, és biztonságos otthont találjon nekik, akár a legnagyobb nehézségek árán is. Az elképesztő kegyetlenséget, amit az LMBTQ embereknek el kell szenvedniük, a film nyers és olykor megterhelő felvételeken mutatja be; a szereplők anonimitását azonban minden esetben megvédi, köszönhetően egy teljesen új, mesterséges intelligenciát használó digitális technológiának.
A Colectív a 17. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjnyertes filmje “legjobb emberi jogi film” kategóriában.

Mesék a zárkából (2020)

A 18. Verzió Filmfesztivál magyar versenyének egyik különdíjasa lett Visky Ábel filmje.

Három szellemes meseszkeccsből áll össze ez a kreatív dokumentumfilm. A forgatás két éve alatt sok minden változik, az alapkoncepciónak is idiomulnia kell a történtekhez. Van, akinél a gyerek is börtönbe kerül, van, akit közben elhagyja a párja. A mese fantasztikuma és a valóság fantasztikuma itt nem akadályozzák, hanem segítik egymást. Mármint a film szempontjából. Elvégre családi életünkben többnyire kevesebb konfliktusra, fordulatra és bonyodalomra vágyunk, mint a filmeken.

Egy újságíró meggyilkolása (2022)

Egy fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát hidegvérrel meggyilkolnak szlovákiai otthonukban. A brutális merénylet hírére a kommunizmus bukása óta nem tapasztalt tiltakozások kezdődnek Szlovákiában. A történet váratlan fordulatot vesz, amikor egy informátor a meggyilkolt újságíró munkatársaihoz juttatja el azt a titkosított aktát, amiből kiderül, hogy a gyilkosság feltételezett kitervelője szoros kapcsolatban áll az ország vezető pártjával. Az aktában talált titkosított üzenetekből nyilvánosságra kerül, hogy az ország irányítása korrupt oligarchák, megvesztegetett bírák és a lefizetett bűnüldözési szervek kezében van. Mit tartogat a számonkérés? 
A film elnyerte a 19. Verzió Filmfesztivál közönségdíját.