Az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel az EU jogának. A mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt.
A jogállamisági mechanizmus nem csak a kormányok korrupcióját gátolhatja, hanem megvédi az uniós költségvetést és végső soron az uniós polgárokat az ellen, hogy a kormányok legyengítsék a korrupciót megelőző és feltáró intézményeket, és hogy ne az ő hasznukra fordítsák az uniós forrásokat.
Az Európai Unió Bíróságának
friss ítélete elutasította a magyar és a lengyel kormány álláspontját, és kimondta, hogy a jogszabályt a megfelelő módon fogadták el, és az nem ellentétes az uniós joggal sem. Azt az érvelést is elutasította, hogy a jogállamisági feltételrendszer az egyébként pont a magyar és a lengyel kormánnyal szemben zajló 7. cikk szerinti eljárást kikerülve próbál esetleges pénzügyi szankciókat bevezetni. A két kormány harmadik súlyos állítását, miszerint az eljárás a jogbiztonság sérelmével jár, az uniós bíróság szintén megalapozatlannak találta.
A jogállamisági mechanizmus az uniós pénzek felhasználását olyan alapvető garanciákhoz köti, mint például a bíróságok függetlensége, a nyomozóhatóságok hatékonysága, a pénzeket kezelő hatóságok elszámoltathatósága és átláthatósága. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn egy tagállamban, az végső soron az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez vezethet.
A Magyar Helsinki Bizottságnak mindig is az volt a határozott álláspontja, hogy a jogállamiság legyengítése hozzájárul a rendszerszerű korrupció megerősödéséhez és ahhoz, hogy a jogsértések büntetlenül maradjanak Magyarországon. Jogállamban léteznek erős korrupcióellenes biztosítékok, nehezebb helyzetben vannak a korrupt politikusok és üzletemberek, a jogsértő hatósági döntésekkel szemben pedig lehetősége van mindenkinek fellépni. Autokráciákban viszont nincs erős gátja a korrupciónak, és védtelenebb a polgár is a hatalom önkényével szemben.