Tizenhárom hónapon át tartották fogva konténerben
A magyar hatóságok megsértették egy iráni menekülő emberi jogait, amikor embertelen, megalázó körülmények között tartották fogva 13 hónapon át a tompai tranzitzónában – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 4500 euró igazságos elégtételt kapott. A civil jogvédő egyesület a 110. strasbourgi perét nyerte meg.
Senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Védelemre szoruló menekülteket pedig nyilvánvalóan nem. M. S. H. ügye a Magyar Helsinki Bizottságnak immáron a 21. olyan győztes strasbourgi pere, amelyikben jogellenes tranzitzónás fogvatartás miatt marasztalják el az államot. A jogvédő szervezet már az önkényes szabályozás megalkotásánál felhívta a politika figyelmét, hogy tranzitzónában hosszú ideig elhelyezni menekülőket, az fogvatartás, mégpedig jogellenes fogvatartás.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítélete mellett 2020 májusában az Európai Unió Bírósága (EUB) is úgy találta, hogy súlyos és tömeges jogsértést követ el a magyar állam, amikor embertelen körülmények közé zár menedékkérőket, köztük gyerekeket, nőket, idős, beteg embereket, kínzásáldozatokat, ráadásul jogorvoslati lehetőséget sem biztosít nekik arra, hogy a tranzitzónákból megfelelő körülmények közé kerüljenek.
Tranzitzónák már nincsenek, de a miattuk indított strasbourgi perek még tartanak. M. S. H. ügye is ilyen.
Az iráni férfi hazájában az arab kisebbségi mozgalom aktivistája volt, emiatt üldözte a teokratikus diktatúra. testvéreivel együtt menekülni kényszerült. A magyar hatóságok engedélyével 2018. január 18-án lépett be a tompai tranzitzónába, és nyújtott be menedékkérelmet. Az egyértelmű üldöztetése ellenére két hónap múlva elutasították, és azt várták tőle, hogy menjen vissza Szerbiába. Ő itteni bírósághoz fordult, amely igazat adott neki. A határozatot megsemmisítették, és új eljárásra kötelezték menekültügyi hatóságot.
A menekültügyi hatóság 2018. június 1-jén megint elutasította kérelmét, és kötelező tartózkodási helyéül újra a tompai tranzitzónát jelölte ki neki. M. S. H. ismét hazai bírósághoz fordult. Az 2019. február 12-én újfent megsemmisítette a hatóság határozatát, és azt is megállapította, hogy a menekülőt legalább 8 hónapja már jogsértően tartották fogva a tranzitzónában. Három nap múlva az iráni politikai aktivistát átszállították a balassagyarmati közösségi szállásra.
M. S. H. a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az indokolatlanul hosszú fogvatartása mellett leginkább a börtönöket idéző fogvatartási körülmények miatt szenvedett sokat. A hosszú nyáron a konténerek tűzforróvá hevültek a délalföldi pusztában, és kint sem talált enyhet, mert a fehér murvával felszórt udvaron nem volt árnyék. 13 hónap alatt kórosan lesoványodott, idegileg összeomlott, ellátásra szorult, ám orvoshoz is csak fegyveres kísérettel mehetett.
Ahogyan a strasbourgi bíróság korábbi ítéleteiben – például M. S. H. nővérének tranzitzónás fogvatartásáról szóban is – a mostaniban is nagy hangsúlyt kapott, hogy a fogva tartott személy menedékkérő volt, aki semmiképpen sem érdemelte, hogy súlyos bűnözőknek kijáró körülmények között tartsák fogva. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a kínzás tilalma, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése miatt marasztalta el a magyar államot. A Németországban élő M. S. H. 4500 euró igazságos elégtételt kapott.
„Vajon mire számíthatunk egy olyan államtól, amelyik kegyetlenül jár el a nála védelmet kereső emberekkel, tüntetően szegi meg a saját szabályait, látványosan veszi semmibe az alapjogokat és a bíróságok döntéseit? Az ilyen strasbourgi ítéletek nemcsak elégtételt jelentenek a panaszosoknak, de jelzést is adnak államunk valódi természetéről. Meg lehetőséget is nyújtanak a korrekcióra’” – kommentálta a történteket Sánta Szabolcs Miklós, az iráni menekülő ügyvédje.