Tanulmány az új gyülekezési törvény gyakorlatáról
Az új gyülekezési törvény számos esetben lehetőséget teremt a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.
Translation is available for this content
Switch to English
2018. október 1-jén új gyülekezési törvény lépett hatályba Magyarországon, felváltva a rendszerváltás egyik kiemelkedően fontos jogszabályát, a közel harminc évvel korábban elfogadott 1989. évi III. törvényt. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény jelentősen átalakította a tüntetések jogi kereteit: újradefiniálta a gyűlés fogalmát, újraszabályozta a bejelentési eljárást, a közterületen és a magánterületen tartandó demonstrációk feltételeit, szélesítette a tiltó okok körét és új eszközöket adott a rendőrség kezébe a tüntetések korlátozásához. Az új szabályozás összességében tágabb mérlegelési jogot biztosít a rendőrség számára a gyülekezések korlátozásához.
Mind a gyűlések szervezői és résztvevői, mind a rendőrség mint jogalkalmazó számára kiemelt jelentősége van az új törvény nyomán formálódó esetjognak. A bírósági jogértelmezés a szervezők számára fontos garanciát jelent a visszaélésszerű joggyakorlattal szemben, a rendőrség számára pedig támpontként szolgálhat az új jogszabály alkotmányos mércének megfelelő alkalmazásához.
A Friedrich Naumann Alapítvány által támogatott kutatás célja az új gyülekezési törvény első másfél éve során hozott bírósági és rendőrhatósági határozatok áttekintése és annak feltárása, hogy az új szabályozás és az annak nyomán kialakuló joggyakorlat hogyan hat az alapjog érvényesülésére. Az első bírósági ítéletek állást foglaltak többek között a következőkkel kapcsolatban:
- Milyen eljárásban kell döntenie arról, hogy a bejelentés nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá?
- Milyen következményekkel jár a kötelező jogi képviselet hiánya a bíróság előtti eljárásban?
- Hogyan kell a rendőrségnek lefolytatnia az egyeztetési eljárást?
- Jogot teremt-e a gyülekezéshez való a forgalomlassításhoz?
- Milyen esetben lehet megtiltani egy szélsőjobboldali gyűlést?
- Lehet-e a kulturális örökség védelmére hivatkozással korlátozni egy a Parlament előtt tartandó gyűlést?
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az új törvény számos esetben lehetőséget teremtett a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.
A kutatás következtetéseit a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászainak közös cikke foglalja össze az ítélkezési gyakorlatban felszínre került problémák mentén. A cikk itt érhető el angolul:
The New Law on the Right to Assembly in Hungary as Applied in Practice