Strasbourgnak elege lett a tömeges visszakényszerítésekből
Nagy jelentőségű ítéletet hozott a strasbourgi bíróság. Három menekülőnek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek kell igazságos elégtételt a fizetnie a magyar államnak, mert alapjogsértően toloncolta ki őket az országból. Az ítélet azt is előírja a kormánynak, hogy sürgősen intézkedjen a menedékkérők kollektív kiutasításának leállítása érdekében.
Translation is available for this content
Switch to English
2016 júliusa óta működik a menekülők és egyéb vándorok automatikus, válogatás nélküli visszakényszerítésének rendszere Magyarországon. Azóta a rendőrség adatai szerint mintegy 390 ezer alkalommal pateroltak át külföldieket Szerbiába. (Ez nem jelenti azt, hogy ennyien akartak ide bejutni, mert sokakat többször is elfogtak.) És nemcsak olyanokat kényszerítettek át, akik onnan érkeztek Magyarországra szabálytalanul, de olyanokat is, akik soha nem jártak Szerbiában vagy szabályosan léptek be hazánkba.
Kollektív kiutasítás, egyéni tragédiák
Európában egyedülálló módon nálunk jogszabályban írják elő a külföldiek kötelező vissza- vagy átkényszerítését gyakorlatilag egy szomszédos állam területére. Nincs pardon azoknak sem, akik menedéket kérnek a hatóságoktól, nincs irgalom a gyerekeknek, öregeknek, betegeknek, terhes nőknek, kínzásáldozatoknak sem.
A kivételesen jogsértő gyakorlatot és az azt lehetővé tevő jogszabályi környezetet már számos nemzetközi bírósági döntés ítélte el. Talán a legjelentősebb ezek közül az Európai Unió Bíróságának ítélete még 2020-ból.
A strasbourgi bíróság is többször foglalkozott már a jogsértő visszakényszerítésekkel. 2021 óta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek a múlt hétig hét egyedi ügyben is igazat adott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Múlt kedden megszületett a nyolcadik az államot elmarasztaló ítélet is, amely minden eddiginél részletesebben tárja fel a jogsértések körülményeit, az egyedi ügyeken túl minden eddiginél határozottabban ítéli el a tömeges jogsértő gyakorlatot.
Szándékosan nem működik
Ráadásul ez az új ítélet a kormány idegen- és menekültellenes politikájának egy másik intézményét, az ún. nagykövetségi rendszert is először tárgyalta és marasztalta el. Ez a cinikus rendelkezés azt írja elő, hogy a menedékkérők egyedül csak a kijevi vagy a belgrádi nagykövetségen nyújthatnak be „szándéknyilatkozatot”, kérhetnek menedéket Magyarországtól – akkor is, ha itt vannak Magyarországon, és akkor is, ha még soha nem jártak ebben a két országban korábban.
A rendszert eleve arra tervezték, hogy ne működjön, és nem is működik a gyakorlatban. Egyébként is csak kiegészítője lehetne az ország területén vagy a határon történő menedékkérelmezés lehetőségének. 2020 májusa óta mindössze 21 kérelmező léphetett be így az országba.
***
A három mostani menedékkérő panaszos mindegyike a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele. Egy Budapesten tanuló egyetemista, egy mankóra szoruló baleseti sérült gyerek és egy hat napig kómában lévő fiatalember kért segítséget a civil jogvédő szervezettől.
Az ő történetükről itt olvashat: https://helsinkifigyelo.444.
„Ez az ítélet nem csak azért fontos, mert ügyfeleink ennyi év után valamennyire jóvátételt nyertek az elszenvedett sérelmeikért, hanem mert rámutatott a strasbourgi bíróság az egész rendszer embertelenségére, és nem fogadta el a magyar állam utólagos magyarázkodását a magyarázhatatlanra” – értékelte a múlt heti döntést Győző Gábor, H. Q. és Z. A. ügyvédje a Magyar Helsinki Bizottságtól.
2003 óta a mostani a 118. strasbourgi panasz, amelyet megnyertek a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.