Sokkoló használata

Tavaly ősz óta használhat a rendőrség sokkolót. Egy lakhatási aktivista ügye miatt foglalkozunk a témával. A sokkoló alkalmazásáról írtunk blogposztot. A legfontosabb kérdésekre a válaszok itt találhatóak. 

• Magyarországon milyen esetben használhat indokoltan sokkolót egy rendőr, milyen jogszabályi keretei vannak?

A rendőrségi törvény (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a továbbiakban Rtv.) és a szolgálati szabályzat (a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 BM rendelet)  is szól az „elektromos sokkoló eszköz”, vagyis a sokkoló használatáról. A rendőr használhatja valaki életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, valamint – és az utóbbi időben erre hivatkozott a rendőrség, a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni – akár passzív – ellenszegülés megtörésére. Passzív ellenszegülés az Rtv. szerint az, ha valaki a jogszerűen adott rendőri utasítást nem hajtja végre. Aktív ellenszegülést az tanusít, aki aki nem veti alá magát a rendőri intézkedésnek és azt magatartásával fizikai erőkifejtés útján is akadályozza. Passzív ellenszegülés esetén nyilvánvalóan csekélyebb a sokkoló alkalmazásának a valószínűsége, hiszen több, kisebb korlátozással járó kényszerítő eszköz is alkalmazható lehet. 

Sokkoló az Rtv. 37.§ a) és c) pontja, illetve a szolgálati szabályzat 16.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazható az önkárosító cselekmények (tipikusan az öngyilkosság) megelőzése érdekében, de ilyen esetekben is az eset összes körülményét figyelembe kell vennie az intézkedő rendőrnek. 

Az Rtv. 61.§ (2) bekezdése értelmében láthatóan terhes nővel  vagy 14 évesnél fiatalabbal szemben a sokkoló nem alkalmazható.

A szolgálati szabályzat 39. § (2) értelmében a nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan. Mindezt teheti a rendőr a szükségesség és arányosság elvének betartásával, ezért esetről esetre kell vizsgálni, hogy szakszerű, jogszerű, illetve arányos volt-e a sokkoló használata. A használat előtt mindig figyelmeztetni kell, kivéve, ha a késedelem veszéllyel jár. 

• Hogyan használható a sokkoló?

A szakszerűség vizsgálatakor fontos, hogy mennyi ideig használták a sokkolót. A TASER X2 használati utasítása értelmében 5 másodperc után egyes elemtípusok leállnak vagy figyelmeztetnek. Ugyanakkor az eset körülményeit figyelembe véve indokolt lehet az ennél rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 15 másodperces alkalmazása). 

A szolgálati szabályzat 42. § (5) bekezdése szerint a sokkolót elsősorban végtagokra irányozva kell alkalmazni, ha a műszaki jellemzőiből más nem következik. A rendőrségnél  jelenleg használt TASER X2 alkalmazásakor azonban a nagyobb testfelületre szükséges célozni, vagyis nem a végtagokra.  

A TASER X2 alkalmazását követően az ún. tüskéket azonnal el kell távolítani. Ha az intézkedés alá vont egyes ruhadarabjait le kell venni, a helyzettől és a helyszíntől függően is megoldást kell találni arra, hogy az ne szeméremsértő módon történjen.

• Mi történik, ha a rendőr jogtalanul használt sokkolót? Milyen felelősségre vonásra számíthat?

Akivel szemben jogtalanul használtak sokkolót, panasszal élhet a rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szervnél, de bírósághoz is fordulhat, (polgári pert is indíthat). Ugyanígy az is, akinek az esetében a sokkoló használata aránytalan volt, vagyis kisebb jogsérelmet okozó módon, például testi kényszerrel is meg lehetett volna törni az ellenszegülést. Például ha a földön ülő  békés tüntetőt felkaphatták volna, és arrébb vihetik, nem arányos a sokkoló használata. Ha a rendőrök megsértik a szükségesség és arányosság követelményét, és ezzel összefüggésben fájdalmat vagy akár sérülést okoznak, a rendőrségnek – bírósági eljárást követően – sérelemdíjat kell fizetnie.  

• Mi történik, ha a rendőr jogtalanul használ sokkolót, a személy pedig megsérül,  esetleg meg is hal intézkedés közben?

Ha az intézkedés nem volt jogszerű, vagy szükséges és arányos, akkor sérelemdíjat lehet követelni a rendőrségtől. Amennyiben a jogsértés súlyos gondatlanság, netán szándékosság eredménye, úgy ez bűncselekmény és a rendőr foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért vagy bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményéért felel, s a bűncselekménnyel okozott kár miatt is indítható peres eljárás. Ha az áldozat élet- vagy egészségbiztosítással rendelkezik, akkor a kár rendezésénél ezt is figyelembe kell venni.

• Abban az esetben hogyan változik a tényállás, ha a rendőr jogosan használ a rendőr sokkolót, de a sokkolt személy kórházba kerül, esetleg meg is hal?

Ha a rendőr jogszerűen és szakszerűen használta a sokkolót , akkor ezért a rendőr és a rendőrség nem tehető felelőssé.