Segíteni kellett volna neki, ehelyett bezárták

Többszörösen is segítségre szorult volna az a fiatal szíriai nő, aki kilátástalan helyzete elől menekült, itt mégis bezárták őt – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hazai hatóságok és bíróságok rengetegszer önkényesen alkalmazták a menekültügyi őrizetet. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei immár a tizedik  ilyen strasbourgi perüket nyerték meg.

L.-nek mostoha sorsa volt. Kezdve azzal, hogy a szíriai polgárháború miatt el kellett menekülnie hazájából, folytatva ott, hogy családja gyerek lányként házasságra kényszerítette őt. Nem csoda, hogy meg akart előlük szökni. Előbb Görögországban próbált védelmet kérni, de ott erre nem volt esélye, mert a menekültügyi rendszer elképesztően túlterhelt. Azt a nem túl jó javaslatot kapta, hogy próbálkozzon inkább Magyarországon.

Ahhoz, hogy ide repülővel beutazhasson, embercsempész segítségére és hamis útlevélre volt szüksége. Miután 2018 decemberében a rendőrök feltartóztatták, felfedte valós személyazonosságát, és mindenben együttműködött a hatóságokkal. 

Egy hónap múlva közokirat-hamisítás miatt ítélte el a bíróság, és kétéves beutazási tilalmát rendelték el. 2019. január 29-től fél éven át tartották menekültügyi őrizetben. Sem a menekültügyi hatóság, sem a bíróságok nem foglalkoztak érdemben azzal, hogy valóban csak a legszigorúbb szabadságelvonás garantálhatja-e a menekültügyi eljárás eredményességét. Azzal pedig egyáltalán nem törődtek, hogy az összetört L. egyáltalán alkalmas-e a fogvatartásra. Pedig a menekültügyi hatóság maga is arra jutott, hogy „közepes a traumatizáció” kockázata a fiatal nőnél.

Ezek után a hatóságok júliusban elutasították a menekültügyi kérelmét. Ebben szerepet játszott a Terrorelhárítási Központ (TEK) szakvéleménye is, amely nemzetbiztonsági kockázatnak tekintette L. magyarországi tartózkodását. A strasbourgi bíróság mai ítéletében kiemeli, hogy erre nemhogy nem volt semmi bizonyíték, de még jele sem volt. A TEK azt tekintette kockázatosnak, hogy L. korábban embercsempészek segítségét vette igénybe! Ezt a kifordított értelmezést nevezi a köznyelv áldozathibáztatásnak.

Menekültügyi őrizetét azért tartották fenn fél éven át, mert a hatóságok attól tartottak, hogy rokonai majd felveszik L.-lel a kapcsolatot, és elszöktetik őt az országból. Valójában ennek éppen az ellenkezője történt. A nagybátyja kétszer is érdeklődött róla a hatóságoknál, de L. kereken megtiltotta, hogy bármit eláruljanak róla, mert félt, hogy családja visszakényszeríti majd a házasságába, ami elől elmenekült.

A menedékkérő nő Miskolczi Róbertnek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma megállapította, hogy a magyar állam önkényesen korlátozta L. szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, amikor hat hónapon át indokolatlanul tartotta fogva menekültügyi őrizetben a szíriai nőt. Ezért 2500 euró igazságos jóvátételt ítélt meg neki.

„Ma ugyan már alig alkalmazzák a menekültügyi őrizetet, nincsenek tranzitzónák, ahova L.-et is átszállították a menekültügyi őrizete után, ám a helyzet sok tekintetben rosszabb, mint 2018-ban volt. Ma az L.-hez hasonló sorsú nőket minden vizsgálat nélkül Szerbiába dobják át. Ezzel együtt a mostani strasbourgi ítélet is arra figyelmezteti az államot, következmények nélkül nem veheti semmibe az emberi jogokat – sem a menekülőkét, sem a magyar állampolgárokét” – kommentálta az ítéletet Miskolczi Róbert, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.