Menekült gyerekek nyertek strasbourgi pereket jogellenes fogvatartásuk miatt

Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek és jogellenesen önkényes fogvatartásnak alávetni – mondja ki az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Minősített esetnek számít az a jogsértés, ha az áldozatok segítségre szoruló menekültek, menedékkérők; és értelemszerűen még szigorúbb a megítélése annak, ha gyerekeket tartanak fogva indokolatlanul vagy embertelen, megalázó körülmények között. A tompai és röszkei tranzitzónákban éveken át így járt el a magyar állam menedékkérő gyerekek százaival, ezreivel.

A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől fellépett a tömeges jogellenes fogvatartás intézményesített formája ellen, és a civil jogvédő szervezet kitartó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 2020 májusában kénytelen volt felszámolni a tranzitzónákat. Ám a strasbourgi tranzitzónás perek még nem érhettek véget. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek ilyen panaszai tegnapig 22 perben végződtek sikerrel. Csütörtökön megszületett a 23. és 24. nyertes ítélet is az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Az iraki család

A hattagú iraki menedékkérő család kálváriája a magyar hatóságokkal még 2018-ban kezdődött. A szülők, H. A. és R. A. 2016-ban menekültek el hazájukból. Amíg Magyarországra jutottak, a két éven át tartó úton több csapás is érte őket. A terhes asszony Szerbiában elveszítette magzatát, és majdnem ő maga is  belehalt a csillapítatlan vérzésébe. Ráadásul tízéves kislányuk tolókocsiban él, gerincvelői izomsorvadás (SMA) miatt nem képes végtagjait mozgatni, szülei folyamatos ápolására szorul, ők etetik, fürdetik, teszik tisztába. 

A tompai tranzitzónába a hatóságok engedélyével tudtak belépni. Úgy hitték, révbe értek. De csalódniuk kellett. Fél éven át kellett küszködniük azokkal a körülményekkel, amelyek egy ilyen család számára nyilvánvalóan borzalmasak. A Magyar Helsinki Bizottság már azon nyomban megkereste a strasbourgi bíróságot azonnali beavatkozást kérve, amely fel is szólította a kormányt, hogy a menedékkérő családnak biztosítson megfelelő szolgáltatásokat és körülményeket vagy helyezze el őket más, nyitottabb szálláson.

A kormány azonban nem vitte át őket. Annyit tett, hogy a lakókonténerük elé rámpát helyeztetett el. Ettől még a szülőknek továbbra is ölben kellett vinniük a kislányt, ha fürdetni szerették volna, mert a murvás talajon nem lehetett tolni a kerekesszéket az udvaron keresztül.

Most, 7 évvel később  az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az iraki menedékkérő gyerekekkel szemben a magyar állam megsértette a kínzás, megalázó és embertelen bánásmód tilalmát, amikor szükségtelenül hosszú ideig és kiszolgáltatottságukra tekintet nélkül tartotta őket fogva, és jogsértő volt a szülők fogvatartása is. Ezért a családnak 17 500 eurós igazságos jóvátételt ítéltek meg.

„A család élete időközben jobbra fordult. Egy másik európai uniós államban telepedtek le, ahol a gyerekek megkapják a szükséges kezeléseket és fejlesztéseket. A tranzitzóna konténereit és a végtelen murvamezőt azonban a mai napig nem felejtették el, ezért a bírósági győzelem rég várt elégtétel számukra” – kommentálta az ítéletet Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság és a család ügyvédje.

Az afganisztáni testvérpár

A két fiú azért kényszerült elmenekülni Afganisztánból, mert egy bombázásban elveszítették szüleiket. A gyerekek a magyar hatóságok engedélyével 2017. október 24-én léphettek be a röszkei tranzitzónába. Mindketten 18 év alattiak voltak, a kisebbik még csak 7 éves, amikor megérkeztek Magyarországra. 

Bár maga a hatóság engedte őket belépni a tranzitzónába, a megtépázott lelki állapotú, felnőtt kísérő nélkül nehezen boldoguló fiúk esetében négy hónapon keresztül megtagadták a menedékkérelem vizsgálatának megkezdését is, és Bulgáriába próbálták őket visszaküldeni. A fiúk ettől rettegve három napon át éhségsztrájkoltak. Ekkor látta őket végre szakorvos, aki megállapította, hogy komoly pszichés krízisben vannak, gyógyszeres kezelésre szorulnak. 

2018. február 7-én aztán a szegedi bíróság kimondta, hogy igenis a magyar hatóságoknak kell elbírálni a menedékkérelmüket. Végül 2018. áprilisban hat  hónap fogvatartás után  kerültek ki a gyerekek a számukra embertelen körülményeket jelentő tranzitzónából. Ekkor is csak azért, mert a menekültügyi eljárásban döntés született, és végre elismerték, hogy valóban nemzetközi védelemre szorulnak, így oltalmazott státuszt biztosítottak számukra.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az afgán gyerekekkel szemben a magyar állam megsértette a jogellenes fogvatartás, a kínzás, megalázó és embertelen bánásmód tilalmát, amikor szükségtelenül hosszú ideig és kiszolgáltatottságukra tekintet nélkül tartotta fogva őket. Ezért a testvérpárnak összesen 7000 eurós igazságos jóvátételt ítéltek meg.

„Ez egy újabb ítélet, amit menedékkérő gyermek ügyfeleink ügyében hozott a strasbourgi bíróság. Mindegyiknél abban bíztunk, hogy majd jogi zsinórmérték lesz a gyermekek fogvatartásával kapcsolatban, amivel nem mehet szembe a magyar állam. Meglátjuk, hogy ennek belátásához további hasonló ítéletek szükségesek, vagy a jogalkotó enélkül is hajlandó lesz végre megfelelni a gyermekvédelmi és menedékjogi elvárásoknak” – értékelte a mostani ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

„Senki nem akar menekült lenni. A menekülés kényszer, nem választás kérdése. Ügyfeleink az elnyomás, az üldözés, a háborúk miatt hagyják el otthonukat és hagyják ott szeretteiket. A menekültek világnapján ünnepeljük most őket, a menekülteket, akik erejükről, elveikről és kitartásukról tesznek nap mint nap tanúbizonyságot. Szerencsésnek érzem magam, hogy a munkám során rengeteg különleges emberrel kerülhettem kapcsolatba, emberségük, kitartásuk mindig nagy hatással van rám.  Ahhoz azonban, hogy méltósággal újraépíthessék életüket egy számukra új helyen mindannyiunk segítségére szükség van” – mondta Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője.

(2003 óta ezek a perek voltak a Magyar Helsinki Bizottságnak a 116. és 117. strasbourgi bíróságon sikerrel képviselt ügyei.)