Megfiatalodott a Helsinki emblémája és arculata

A háttér és a kihívás

Az 1989-ben alapított Magyar Helsinki Bizottság egy olyan emberi jogi szervezet, amelyik a tanácsadástól a peres képviseletig terjedően ingyenes jogsegélyt biztosít az állami önkény áldozatainak. Olyan témákat karol fel, amelyek bár elidegeníthetetlen egyetemes emberi jogoknak minősülnek, mégis éles közéleti viták témáinak számítanak mindenkor. A fogvatartottak és a menekültek jogvédelme megosztja a magyar társadalmat, de a rendőri túlkapások és a jogállamiság is érzékeny témának számít nálunk. A Magyar Helsinki Bizottság mégis kitart az emberi jogi értékek mellett és kiáll ügyfeleiért. Nem csupán a jog eszközével, de a nyilvánosság erejével is küzd az igazságtalanság és az önkény ellen. A civil jogvédő szervezet most új arculattal jelentkezik.

Megőrizve megújulni

Az arculatváltás központi eleme a „régi-új” logó, vagyis a jól ismert Helsinki-jelvény újragondolása volt. Az eredeti logó egy kulturális idézet. Az ujjait intőn felemelő nő figurája Aubrey Beardsley, a neves szecessziós könyvillusztrátor fametszetén szerepel. A kép Thomas Malory az Arthur királynak és vitézeinek, a Kerek Asztal lovagjainak históriája című középkori művének 1893-as kiadásához készült. Pintér József, a kiváló könyvtervező ötlete volt még 25 éve, hogy a kép egyik részlete legyen a Magyar Helsinki Bizottság „címere”. A szigorú női arc és a figyelmeztető kéz a jogvédő szervezet küldetését fejezi ki: az alapjogok éber őrzését.

Idővel az eredetileg fekete-fehér metszet szigorúságát sárga kísérő színnel enyhítették, majd nyolc évvel ezelőtt a titokzatos hölgy haja már a szivárvány színeiben gomolygott tovább. A nem heteroszexuális kisebbségekkel vállat szolidaritás mellett mindez jól adta vissza, hogy 1989 óta miként bővült, színesedett a szervezet tevékenységi köre.

Szóltak a fiatalok

Ilyen új tevékenységi köre a Magyar Helsinki Bizottságnak az is, hogy az emberi jogi alapelveket közel hozza a fiatalokhoz, számukra is átélhetővé és az ő nyelvükön is érthetővé tegye azokat. Márpedig tapasztalatok szerint éppen a fiatalok között többen fogadták értetlenül vagy akár elutasítóan „a morcos nőt”, akit a civil jogvédelem egyfajta karikatúrájának tekintettek, amely némelyek szerint „– ha kell, ha nem – akaratosan és mogorván tesz helyre mindenkit”.

Nem titok, a szervezeten belül is élénk vita folyt arról, érdemes-e változtatni az egyesület jelképén, és ha igen, akkor az csak „ráncfelvarrás” vagy pedig lényegi változtatás legyen. Az nem volt kérdés, hogy az új logóban is egy erős nőnek kell szerepelni. Végül a jogvédő egyesület a De-Form Design Studióval közösen formálta meg az „új Helsinki-hölgyet”, aki az előzőek unokahúga lett. Fiatalabb, kedvesebb és modernebb, de a rokonainak arcvonásait is, sőt még a kéztartásukat is megőrizte.

Teljes megújulás

A logó képezi a centrumát a Magyar Helsinki Bizottság teljes arculati megújulásának. A Helsinki-hölgy hajának örvényei felbukkannak majd a szervezet honlapján, közösségi csatornáin, levélpapírján és kiadványain, molinóján és ajándéktárgyain. A tipográfia terén pedig az abc DINAMO betűtervezőinek jóvoltából új betűtípusra váltottunk, amely a Ginto nevet viseli. 

Nem csupán az eddigi vizuális tartalmak lecseréléséről van szó. A jogvédő egyesület ott is arculati jeleket helyez el, ahol eddig még nem tette. Pulóverek, legyezők, bögrék és tollak is készülnek a szervezet logójával, és emellett a közterületi kitelepülésekre használt pultjaikon is fel fog majd tűnni az új markáns arculat.