Kis híján beleőrült a tranzitzónás fogvatartásába
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott fiatal iráni nőt lényegében magánelzárásban tartották fogva a tompai tranzitzónában. Most 3500 eurós igazságos jóvátételt ítélt meg neki az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Translation is available for this content
Switch to English
S. H. és családja a kirekesztett arab kisebbséghez tartozott Iránban, ráadásul a 27 éves nő az arab kisebbségi mozgalomban is részt vett. Menekülni kényszerültek. Szerbián keresztül jutottak el a magyar határig, ott engedéllyel léptek be a tompai tranzitzónába, ahol ugyan a menekültügyi hatóság elutasította S. H. menedékkérelmét, de ő annak bírósági felülvizsgálatát kérte, mert hazájában üldözésnek volt kitéve, és megalapozottan tartott tőle, hogy ha visszaküldik Iránba, akkor szabadsága és testi épsége veszélybe kerülhet.
Az ügyben eljáró bíró az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy látta, hogy a hazai jog ellentétes az uniós minimumszabályokkal és kiüresíti a menedékjogot.
Az iráni nő eleinte két testvérével volt fogva tartva a családi körleten. Ott is mostohák voltak a körülmények, de tovább romlott a helyzet, amikor több mint egy év után 2019 februárjában kiengedték a testvéreit. Azután elhagyatottnak és védtelennek érezte magát, a többi fogvatartott szóbeli zaklatásának volt kitéve.
Szorongott és öngyilkos gondolatai támadtak, ezért elkülönítették őt a többiektől. Napi 24 órás megfigyelés alatt tartották egy olyan karanténkonténerben, ahova egyébként a fertőzésgyanús betegeket szokták zárni. Éjszaka sem kapcsolhatta le a villanyt (mondván, hogy fennáll az öngyilkosság veszélye), és a tél ellenére is nyitva kellett tartania az ajtót. Előfordult, hogy az éjszaka közepént mentek be hozzá ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. Bár éppen a magány nyomasztotta, mégis folyamatos magányra kényszerítették, mivel lényegében magánelzárásban tartották fogva.
Végső elkeseredésében éhségsztrájkolni kezdett. Ugyan értékelhető lelki gondozást nem kapott a tranzitzónában, de a Magyar Helsinki Bizottság segítségével kérelmezte a menekültügyi hivatalnál, hogy tekintettel a vészes fejleményekre engedjék őt szabadon. A hivatal elutasította ezt, majd a hazai bíróság – azonnali jogvédelem keretében – mégiscsak szabadította őt. Összesen 14 napot volt fogva tartva szükségtelenül magánelzárásban.
S. H. azóta Németországban él, mérnöknek tanul.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította a magyar állam jogsértését. Mert senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen nem segítségre szoruló menedékkérő nőket. Ezért a strasbourgi bírák összesen 3500 eurós igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot.
„Már több strasbourgi ítélet kimondta, hogy kevés kivételtől eltekintve önmagában a tranzitzónás fogvatartás is jogellenes. Itt azonban kirívó jogsértésről volt szó, mert egy olyan kétségbeesett nőt tartottak magánelzárásban, aki segítségre szorult. A tranzitzónákat felszámolták, mégis azóta is tömegével sértik meg a menedékkérők alapjogait. A sokszor erőszakos visszakényszerítések felszámolása az egyik legfontosabb célja jogvédő egyesületünknek” – értékelte a múlt heti ítéletet Sánta Szabolcs Miklós, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.