Képzés ügyvédek számára EU-s irányelvekről

A képzés Magyar Helsinki Bizottság munkatársa által moderált, magyar jogrendszerre fókuszáló műhelyvitája lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar résztvevők részletesen megvitassák egymással saját tapasztalataikat.

A büntetőeljárási jogosítványokra vonatkozó, közös minimumszabályokat rögzítő európai uniós irányelvek magyarországi implementációja korántsem nevezhető maradéktalannak. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetése tekintetében komoly aggályokat ébreszt, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény nem rendelkezik minden, irányelv szerint lényegesnek minősülő dokumentum (csak a kézbesítendő iratok) fordításáról. A gyakorlatban sokszor irreleváns iratokat fordítanak le, miközben alapvető jelentőségű (például az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló) dokumentumok maradnak egyedüli magyar változatban. Bár a résztvevők beszámolója szerint az ügyvéd-ügyfél közötti kommunikációhoz szükséges tolmácsolással járó költségek hatóságok általi viselése nem okoz gondot, azonban erre vonatkozóan nem létezik hazai szabályozás. Nem létezik hivatalos regiszter sem, melyen keresztül a szaknyelvi kompetenciával rendelkező tolmácsok listája elérhető lenne, és a tolmácsoláshoz nem kapcsolódik semmilyen minőségbiztosítási rendszer. Ugyanakkor a tolmácsolás, fordítás silány minősége esetén a fellebbviteli eljárási szakot megelőzően nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetőség.

Annak ellenére, hogy a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv hazai jogba ültetésének határideje is lejárt, a magyar jogrendszerben e téren is mutatkoznak hiányosságok. A terheltnek nyújtott tájékoztatás tartalma nem felel meg az irányelvben szereplő minimumelőírásoknak sem, az előállított személyek nem kapnak írásbeli tájékoztatást még a fogva tartás során őket megillető jogokról, de  fogvatartotti jogokról szóló tájékoztató tartalma egyébként sem fedi le  az irányelv 4. cikkében foglalt tartalmat. Az irányelv implementációját célzó büntetőeljárási törvénymódosítás sem küszöbölte ki annak lehetőségét, hogy az ügyész szelektáljon a nyomozati iratok között, és csak azokat az iratokat csatolja az előzetes letartóztatás elrendelése tárgyában előterjesztett indítványhoz, amelyek megalapozzák az előzetes letartóztatás általános és különös feltételeit, és mellőzze azokat, amelyek kétségessé teszik a megalapozott gyanú, vagy valamely különös feltétel fennállását.

Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló 2013/48/EU irányelv implementációját a magyar állam 2016. novemberig köteles megvalósítani, és a jelenlegi hazai szabályozás és gyakorlat fényében bőven adódik teendő ezen a területen is. Nincs intézményes garancia arra, hogy az ügyvédnek reális esélye legyen egy kihallgatáson megjelenni, ellenben gyakori az ügyvéd távolmaradása abból adódóan, hogy későn értesítik az eljárási cselekményről, és nincs előírva egy minimális időtartam az ügyvédre való várakozásra nézve. Az ügyvéd-ügyfél közötti kommunikációt hátráltatja, hogy sok esetben az ügyvédet nem értesítik az előzetes letartóztatás helyének megváltoztatásáról, és a kommunikáció bizalmas jellege szigorúbb garanciális szabályozást igényelne.

A fenti problémákat és a Hollandiából, Horvátországból és Szlovéniából érkező résztvevők saját jogrendszerében az irányelvek implementációja tekintetében mutatkozó hasonlóságokat és különbségeket alaposan körbejárta a kétnapos képzésen résztvevő mintegy 40 ügyvéd. A képzés a Fair Trials civil szervezet által koordinált „Ügyvédek képzése az Ütemterv irányelvekről” (Practitioner Training on Roadmap Directives) című projekt keretein belül valósult meg. Ebben a Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vesz részt, közreműködve a 2015. júniusi budapesti képzés megszervezésében és lebonyolításában. A képzés arra ösztönözte a részt vevő ügyvédeket, hogy élő dokumentumokként tekintsenek az irányelvekre, melyek érvelési stratégiájuk hasznos elemévé válhatnak a terhelti jogok és a tisztességes eljáráshoz fűződő garanciák érvényesítése során.

A képzésről szóló, a Fair Trials által megjelentetett beszámoló itt található. Azok számára, akik az irányelvek tartalmával, az érvényesítésük kapcsán a gyakorlatban felmerülő problémákkal és az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Bíróság vonatkozó esetjogával szeretnének ismerkedni, hasznos eszközt nyújt a Fair Trials által készített, itt elérhető online képzési program és az itt található, praktikus szemléletű tansegédletek.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.