Kártérítés jár a jogellenesen fogva tartott keresztény iráni menekültnek
A magyar állam megsértette A. P. emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva több mint egy éven át a röszkei tranzitzónában, és még éheztette is – mondta ki ma a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 5000 eurós, mintegy kétmillió forintos igazságos jóvátételben részesül.
Translation is available for this content
Switch to English
Bár a tranzitzónákat 2020 májusában felszámolták, számos Röszkén és Tompán jogellenesen fogva tartott ember panaszát tárgyalja még a strasbourgi bíróság. Egyikük ügyében hozott ma ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A 36 éves A. P. 2018 szeptemberében lépett be szabályosan magyar területre, a röszkei tranzitzónába. Ott kért menedéket, amit rutinszerűen, érdemi vizsgálat nélkül utasított el a hazai menekültügyi hatóság, mondván, Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos helynek számít, tehát Magyarországon nem jogosult védelmet kapni.
Hogy ez mennyire nem volt így (és ma sincsen így), azt az is bizonyítja, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a legtöbb uniós tagállam nem tekintette (és ma sem tekinti) menekültügyi szempontból biztonságos országnak Szerbiát. Ráadásul, amikor a hazai hatóságok végre hajlandók voltak tisztességes eljárásban kivizsgálni az iráni férfi menedékkérelmét, 2020-ban mégiscsak elismerték őt menekültként. De addig még sok mindenen kellett átmennie.
A hazájában vallási meggyőződése, kereszténysége miatt üldözött férfit 379 napon át tartották fogva a tranzitzónában. Ebből fél évet igen komisz körülmények között kellett raboskodnia az idegenrendészeti körleten. Senkivel, még az ENSZ embereivel sem találkozhatott, méghozzá olyan helyzetben nem, hogy sejtése sem lehetett arról, meddig tartják itt fogva. Őt, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el, csak üldözöttként védelmet kért a magyar államtól, még éheztették is. Három nap után azért kaphatott aztán enni, mert a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán a strasbourgi bíróság erre utasította a hatóságokat.
Mint annyian mások a tranzitzónákban jogellenesen fogva tartott menedékkérők közül, ő is az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be panaszt. Öt és fél év után az ítélet ma született meg. A strasbourgi bíróság megállapította a jogsértést a jogellenes fogvatartás miatt. A fentebb taglaltak mellett azt is nagy fontosságú körülményként értékelték, hogy a hazai jogrendszer semmiféle hatékony jogorvoslatot nem biztosított a határozatlan időre szabadságuktól elvont embereknek, fogva tartásuk ellen bírósághoz nem fordulhattak. Mint annyiszor már, a strasbourgi bíróság most is megállapította, hogy „a hazai jog […] nem biztosította a kérelmező számára a lehetőséget, hogy megtámadja fogva tartásának jogszerűségét és időtartamát”.
„A Magyar Helsinki Bizottság immáron a 105. strasbourgi ügyét nyeri meg, ezekből pedig ez a tizennyolcadik olyan, amelyikben a tranzitzónás fogvatartások kirívóan jogsértő gyakorlatát ítélte el az Emberi Jogok Európai Bírósága. Arra büszkék lehetünk, hogy ügyfeleink elégtételt kapnak, de azt is tudni kell, hogy ezeknek a szörnyű eseteknek egyáltalán nem kellett volna megtörténniük.
Nem lehet elfelejteni azt sem, hogy a tranzitzónákat ugyan bezárták, de az állam a déli határon máig nem hagyott fel a tömeges jogsértésekkel. Jelenleg is töretlen hatósági gyakorlat ugyanis a Szerbiába történő visszakényszerítéseké, noha azt a strasbourgi bíróság mellett az Európai Unió Bírósága is elítélte már 2020-ban” – értékelte a mai ítéletet Győző Gábor, aki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeként képviselte a keresztény menekültet a strasbourgi eljárásban.