Karsai kontra Magyarország
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf képviselte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Karsai László történészt és egyetemi professzort egy, a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos ügyben. 2004-ben heves közéleti vita folyt arról, hogy állítsanak-e szobrot Teleki Pál miniszterelnöknek, aki együttműködött a náci Németországgal, és hozzájárult egyes antiszemita jogszabályok megalkotásához. Karsai László egy cikket közölt a témában az Élet és Irodalom egyik számában, kritizálva a jobboldali sajtót, amiért pozitív színben tüntetik fel a politikust és antiszemita kijelentéseket tesznek, és megemlítve, hogy T. B. ilyen sajtóorgánumokban publikál.
T. B. személyiségi jogi pert indított Karsai László ellen, mivel cikkének egyik bekezdése T. B. meglátása szerint rá is vonatkoztatható volt, és tartalmazta a „zsidóznak” kifejezést, és ez T. B. szerint jó hírnevének megsértését jelentette. A Fővárosi Bíróság elutasította a felperes T. B. keresetét, rámutatva, hogy a kifogásolt kifejezés nem kifejezetten T. B.-re, hanem általánosságban a jobb- és szélsőjobboldali sajtóra vonatkozott. T. B. fellebbezése nyomán a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet, helyt adva T. B. keresetének. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolásában úgy foglalt állást, hogy a „zsidóznak” kifejezés a felperesre is vonatkoztatható volt, és az alperes Karsai László ennek az állításnak a valóságtartalmát semmivel sem támasztotta alá. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezte az alperest, hogy saját költségén tegyen közzé helyreigazítást és fizesse meg a perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla határozatát hatályában a Legfelsőbb Bíróság 2006 júniusában hozott döntésében fenntartotta.
Karsai László azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert álláspontja szerint az ügyben eljáró bíróságok megsértették a római egyezmény 10. cikkében foglalt, szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Meglátása szerint a helyreigazítás közzétételére való kötelezés aránytalanul súlyos büntetést jelentett, mivel veszélyeztette történészi hitelességét. 2009. december 1-jén meghozott döntésében a strasbourgi bíróság kimondta: nem lát okot arra, hogy eltérjen a Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság azon következtetésétől, hogy a kifogásolt állítás alkalmas volt a felperes jó hírnevének megsértésére, mivel a kifogásolt kifejezés közvetetten T. B.-re is vonatkoztatható volt. Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bírósága – a magyar bíróságok álláspontjától eltérően – úgy találta, hogy a szóban forgó vita nem csupán egy tényállítás körül folyt. (A kifogásolt kifejezések pusztán tényállításként való értékelése leszűkítette volna a római egyezmény 10. cikke alapján járó védelmet.) Az érintett cikkben Karsai László úgy érvelt, hogy egy köztudottan antiszemita meggyőződésű politikus dicsőítése a szélsőjobboldali sajtóban zajló, Teleki rasszista politikájának súlyát kisebbítő folyamatban való részvételt jelentett.
A strasbourgi bíróság figyelembe vette, hogy Karsai László cikkét nagy közérdeklődésre számot tartó, Magyarország történelmének totalitárius epizódjait érintő vita során írta. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezért úgy határozott, hogy a cikk a demokratikus társadalomban betöltött szerepére tekintettel a sajtó esetében általában érvényes, magas szintű védelmet élvez. A strasbourgi bíróság figyelembe vette, hogy T. B. a vita részeként népszerű napilapokban, széles körben publikált cikkek szerzőjeként önként tette ki magát a nyilvános kritikának. Ebben a kontextusban viszont még a nyersen megfogalmazott, közvetlenül rá vonatkozó kritika is védelemben részesült volna a római egyezmény 10. cikke alapján, míg Karsai László csupán közvetetten juttatta kifejezésre, hogy nem ért egyet T. B. álláspontjával.
Az alkalmazott szankció természetével és súlyával kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága figyelembe vette, hogy a helyreigazítás közzétételére való kötelezés kihathatott Karsai László történészi hitelességére. A strasbourgi bíróság kimondta továbbá: a magyar bíróságok nem indokolták meg megfelelően, hogy egy nyilvános vita résztvevője jó hírnevének megóvása miért fontosabb, mint a kérelmező szabad véleménynyilvánításhoz való jogának érvényesülése és e szabadság előtérbe helyezése egy közérdeklődésre számot tartó vitában. A strasbourgi bíróság mindezek alapján megállapította a római egyezmény 10. cikkének sérelmét, és 4000 euró jóvátételt ítélt meg a kérelmező számára.
A Karsai v. Magyarország eset magyar nyelven
A Karsai v. Magyarország eset angol nyelven