Idegenrendészeti őrizetben tartották a menedékkérő testvérpárt

Hendrin Ali Said és Aras Ali Said testvérek, akik 2009 augusztusában menekültek el Irakból, ahol kurd származásuk és édesapjuk Szaddám Husszein hadseregében viselt tisztsége miatt üldözték őket. Magyarországra útlevél nélkül érkeztek, de elfogásukat követően azonnal menekültstátuszt kértek. A menedékkérelem ellenére a magyar hatóságok elrendelték a testvérpár kiutasítását és a kiutasításig idegenrendészeti őrizetüket, mert illegálisan jöttek az országba. A testvérpár esetében a kiutasítást és az idegenrendészeti őrizetet a törvények tiltották: a törvény szerint a menedékkérő addig nem utasítható ki, amíg kérelmét jogerősen el nem bírálták, idegenrendészeti őrizetbe pedig csak az helyezhető, akit már kiutasítottak az országból. A menekültügyi hatóság csak a kiutasító határozat meghozatala és az az alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetbe vétel után regisztrálta a testvérpár menedékkérelmét. Ez egy évvel a menedékkérelem tényleges előterjesztése után történt. Mindezek ellenére a testvérpár a menekültügyi eljárás érdemi szakaszba való utalása után is majdnem fél évig idegenrendészeti őrizetben maradt. Mindketten a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordultak a strasbourgi bírósághoz.

A Bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették Hendrin Ali Said és Aras Ali Said szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jogát (5. Cikk). A döntésével a Bíróság megerősítette, amit a Magyar Helsinki Bizottság egy korábbi ügyében is kimondott: önkényes és az emberi jogokat sérti, ha egy ország azután is őrizetben tartja a menedékkérőket, hogy már érdemben vizsgálja a kérelmüket. A Bíróság hangsúlyozta, hogy menedékkérők fogva tartása esetén olyan emberekről van szó, akik nem bűnözők, hanem akik háborús vagy diktatórikus körülmények közül, gyakran életüket féltve menekültek el a saját hazájukból. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság oldalán avatkozott be a perbe az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az AIRE Centre is. A Hendrin Ali Said és Aras Ali Said kontra Magyarország ügyben a Bíróság 10 000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg fejenként a kérelmezőknek.

Az ítélet angolul itt, míg magyarul itt érhető el.

Az ügyről korábban kiadott sajtóközleményünket itt olvashatja el. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az ítéletről itt olvasható.