Hattagú családot tartottak fogva jogellenesen a tranzitzónában
Menedékkérő család nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A hazai hatóságok megsértették négy gyerek és szüleik emberi jogait, amikor jogellenesen tartották fogva és éheztették őket a tranzitzónában. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. A civil jogvédő egyesületnek ez a 109. győztes strasbourgi pere.
MDA és felesége, SA Afganisztánból származik. Innen menekültek Iránba, ott született meg mind a négy gyerekük, de onnan is menekülniük kellett. A gyerekek 17, 13, 6 és 4 évesek voltak, amikor 2019. január 9-án a magyar hatóságok engedélyével a röszkei tranzitzónába beléphettek, hogy menedéket kérjenek.
Noha a börtönszerű tranzitzónák nem alkalmasak gyerekek hosszú ideig tartó fogvatartására, sőt egyenesen ártalmasak nekik, mégis négy hónapon át tartották őket fogva a hazai hatóságok.
Először rapid eljárásban tagadták meg tőlük a menedékkérelmük vizsgálatát arra hivatkozással, hogy Szerbián keresztül jöttek, amit a magyar kormány önkényesen menekültügyi szempontból azóta is biztonságos országnak tekint. Majd kiutasították őket. A család a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megtámadta a menekültügyi hatóság határozatát. Annyit sikerült elérni, hogy hazai bíróság is kimondta: egy hónapon túli tranzitzónás fogvatartásuk már jogellenesnek számít. Ennek ellenére összesen négy hónapig tartották őket fogva Röszkén.
Ezalatt a hatóságok mindent elkövettek azért, hogy a család maga menjen vissza Szerbiába. Ennek részeként a szülőknek nem adtak enni. Csak azután hagytak fel az éheztetésükkel, amikor erre a strasbourgi bíróság azonnali intézkedéssel szólította fel az államot a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán.
2019. május 9-én aztán szívszorító jelenetek történtek a röszkei tranzitzónában. Először arra akarták kényszeríteni MDA-ékat és két másik menedékkérő családot, hogy szálljanak fel egy buszra, ami egy Afganisztánba induló repülőhöz vitte volna őket. Gumibotos rendőröket vetettek be síró nők és gyerekek, kétségbeesett apák ellen. Mégis úgy tűnt, legalább elhalasztják a kiutasítás végrehajtását, mert egy terhes nő rosszul lett. De nem ez történt. MDA-ékat és egy másik afgán családot buszra raktak, mondván, ha már Afganisztánba nem sikerült őket kitoloncolni, akkor visszakényszerítik őket Szerbiába.
A strasbourgi bíróság ítélete most kimondta, hogy az állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek emberi jogait. Szemben a kormány érvelésével, a tranzitzónás elzárás igenis fogvatartásnak minősült. Mivel fogvatartásuknak nem volt érvényes jogalapja, az önkényesnek, így jogsértőnek minősült, és azzal szemben nem biztosítottak jogorvoslatot. A gyerekek fogvatartásának körülményei és a szülők éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmódot valósított meg. A családnak összesen 10 ezer eurós jóvátételt ítéltek meg a strasbourgi bírók.
„A Magyar Helsinki Bizottságnak ez már a 21. olyan pere, amelyikben a strasbourgi bíróság jogellenes tranzitzónás fogvatartás miatt marasztalja el az államot. Ha hozzáadjuk ehhez a 24 azonnali intézkedést is, amelyet tranzitzónás éheztetés miatt hozott a strasbourgi bíróság, képet alkothatunk a tranzitzónákban elkövetett állami jogsértések súlyosságáról és tömegességéről.
A tranzitzónákat ugyan felszámolták, de a déli határon azóta is tömegesen és szándékosan követ el jogsértéseket az állam. A menedékkérők sokszor erőszakos visszakényszerítése hatványra emelte még a tranzitzónás jogsértéseket is. Elkeserítő, hogy a strasbourgi ítéletek és a pártatlan mértékű uniós bírósági bírságok sem józanítják ki a kormányt, és megátalkodottan ragaszkodik az embertelenséghez. A jogsértések következményeit pedig nekünk, magyar állampolgároknak is viselnünk kell” – mondta Juhász Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogi koordinátora.