Enyhe ítélet a bicskei sínekre dobott, elefántcsontparti áldozat ügyében

Tiltott önkényuralmi jelkép, horogkereszt használatáért korábban elítélték az elefántcsontparti menekültet eszméletlenre verő két vádlottat, a ruházkodásukban, hajviseletükben felismerhető skinhead jellegzetességeket elismerte a bíróság, egyikük még vallomásában is büszkén nyilatkozott a nemzetiszocialista nézeteiről. Mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a Bicskei Járásbíróság bizonyítottnak ítélje az elkövetők rasszista beállítottságát. Az áldozatnak a Helsinki Bizottság nyújtott jogi képviseletet. 

A bicskei menekülttáborban lakó, elefántcsontparti, keresztény áldozat Budapestre indult kora reggel. Útban a vasútállomás felé a parkban az átmulatott éjszaka végén padon ülő két elkövető megállította, és azt mondta neki angolul: “Black man go back to Africa, here is Hungary, it’s not Africa.” Ezt követően az egyik férfi felállt a padról, és tenyérrel erősen megütötte az arcát. Ahogy védekezésképpen felemelte a kezét az áldozat, a támadó az alkarját kezdte el ütni. Próbált az áldozat elmenekülni, visszament a tábor felé, de amikor látta, hogy már nem követik, elindult ismét az állomás felé. Magához vett egy botot, hogyha később mégis feltűnnének, tudjon védekezni,  amit meg is tett, sérülést okozva az egyik támadónak. Ez azonban nem állította meg az elkövetőket. A két támadó ismét feltűnt, ahogy közeledtek, az áldozat egy kést látott az egyik kezében, így futásnak eredt. Egy idő után azonban feltűnt egy autó, amiben többen, nem csak a támadók ültek. A két támadó kiszállt az autóból, utolérték, és egy botszerű tárggyal kezdték el ütlegelni, többek között a fején. Az állomásig üldözték, ahol a vasúti sínekre tették, egy ideig ott is ütlegelték a fejét, végül felemelték a sínekről, és a peronra fektették. Az áldozat fején, arcán, karján, kezén és gerincén szenvedett el fizikai sérüléseket, valamint halláskárosodás érte.

Az áldozatot a támadás napjának estéjén kihallgatták a helyi rendőrkapitányságon angol tolmácsolással, holott jelezte, hogy angolul nem tud jól. Nem volt felismerésre bemutatás, de látta a rendőrség várójában a két támadót, és azt is, hogy elengedték őket. Másnap újra kihallgatták a bicskei rendőrkapitányságon, ismét angol nyelvű tolmácsolás mellett. Fontos lett volna a tények akkurátus rögzítése érdekében és az áldozat kiszolgáltatott helyzetének enyhítése, támogatása érdekében, hogy a számára érthető nyelven kommunikáljon vele a nyomozó hatóság. Ez a nyelv ráadásul nem is volt elérhetetlen a tolmácsolás szempontjából, hiszen francia nyelven tökéletesen ért és beszél az áldozat.

A nyomozás felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indult. A későbbiekben civil szervezetek kezdeményezésére került át az ügy a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságra az ORFK utasítása nyomán, amely már megfelelő minősítéssel, közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt folytatta a nyomozást, hiszen a támadás mögött nem állt más motiváció, mint az elkövetők nyilvánvaló szélsőséges nézetei és az elkövetés idején való szóbeli megnyilvánulásaikban is megjelenő előítéletes motiváció.

A Bicskei Járásbíróság 2016. május 24-én hozott ítéletet az ügyben. A bíróság 2, illetve 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte az elkövetőket, melynek végrehajtását 4 évre felfüggesztette. Értelmezése szerint az elkövetés hátterében csak addig húzódott meg az előítéletes motiváció, amíg a sértett kezébe nem vette az önvédelemre használt botot. Ezért az elkövetők az előítéletes szóbeli megnyilvánulás okán gyűlölet-bűncselekményért (közösség tagja elleni erőszakért) feleltek a támadás első mozzanataiban. Azonban a bíróság szerint a vasútállomáson már egyedül a bosszú vezérelte az elkövetőket, az előítéletes motiváció addigra elpárolgott belőlük, és a sínre fektetés, vasútállomáson való bottal ütlegelés már csak garázdaságnak és súlyos testi sértés kísérletének minősült.

Az ítélet indoklása szerint nem nyert bizonyítást, hogy „a vádlottak szélsőjobboldali, idegen- és kisebbséggyűlölő nézeteket valló személyek lennének, vagy akár a cselekmény elkövetése idején azok lettek volna. Bár az akkori ruházkodásukban és hajviseletükben felismerhetőek voltak a skinhead jellegzetességek, azonban esetleges rasszista beállítottságuk nem nyert igazolást.” Nem nyert igazolást annak ellenére, hogy tiltott önkényuralmi jelkép használatáért korábban elítélték a két vádlottat horogkereszt graffiti falra fújása és horogkeresztes zászló lengetése okán; a ruházkodásukban, hajviseletükben felismerhető skinhead jellegzetességeket elismerte a bíróság; és egyikük még vallomásában is büszkén nyilatkozott a nemzetiszocialista nézeteiről.

A kiszabható büntetés szempontjából is lényeges, hogy felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak vagy garázdaság a minősítés. Az előbbi büntetési tétele 2–8 év, az utóbbié 3 hónaptól 3 évig terjed. A halmazati büntetési tételt így nem a minősített gyűlölet-bűncselekmény alapján állapították meg (2–12 év, hiszen a legsúlyosabban minősülő felső határát kell a felével emelni), hanem csak az alapeseti közösség tagja elleni erőszak büntetési tétele alapján (1–5 év), így a halmazati büntetési tétel 1 évtől 7 évig terjedő szabadságvesztés volt. Az is aggályos, hogy a szélsőséges nézeteket valló és ezáltal vezérelve erőszakos támadást elkövető férfiak szabadságvesztés büntetését felfüggesztette a bíróság, így gyűlölet vezérelte cselekedetük súlya felett szabadlábon elmélkedhetnek, ha egyáltalán… az áldozattól lett volna lehetőségük bocsánatot kérni, hiszen személyesen láthatták viszont a tárgyalásokon, ezt nem tették meg.

A bosszú indítékának bírói értékeléséről: a gyűlölet-bűncselekmény megállapíthatóságához nincs szükség „vegytiszta” előítéletes motiváció bizonyítására. Nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben – az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata szerint is – a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

Az ítéletet és indoklását ezért elfogadhatatlannak tartjuk. Mivel az ügyészség nem élt fellebbezési jogával, az ítélet jogerőssé vált. A Helsinki Bizottság a törvényesség érdekében nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Legfőbb Ügyészségnek.

Az áldozat jogi képviselőjének, a Helsinki Bizottság ügyvédjének ügyről írt blogbejegyzése további részleteket világít meg.