etnikai profilalkotás
A hatóságok eljárásaiban, különösen bűnüldözésben olyan intézkedés, amely a célszemély nemzeti-etnikai-faji hovatartozáson alapul, nem pedig a hagyományos gyanúokokon.
Ha a rendőrségnek hiányos az információja, akkor a gyanúsítás sokszor az adott kisebbségi csoport magasabb bűnelkövetési arányára hivatkozva történik. Ez mind a hazai, mind a nemzetközi jog szabályai alapján hatósági diszkriminációnak minősül. Könnyű belátni, hogy valakit csak azért hátrányos helyzetbe hozni vagy egyenesen meggyanúsítani, mert egy kisebbséghez tartozik, igazolhatatlan hatósági különbségtétel.
Bár látszatra észszerűnek tűnhet, hogy a hiányos információk és korlátozott rendőri erőforrások mellett megpróbálják leszűkíteni az elkövetői kört, ám az etnikai profilalkotás nem jelent valódi költségarányos hatékonyságot, sokszor félreviszi a nyomozást és bármiféle eljárást. Az etnikai profilalkotás feszültséget és bizalmatlanságot teremt a rendőrség és a kisebbségi csoport között.
Magyarországon elsősorban a romákkal szemben mutattak ki etnikai profilalkotást. A Magyar Helsinki Bizottság korábban több vizsgálatban is kimutatta a hazai rendőrség diszkriminatív igazoltatási és bírságolási gyakorlatát. Romaként így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy bármiféle megalapozott gyanú nélkül kerüljön sor igazoltatásra, ahogyan arra is, hogy közlekedési vagy köztisztasági kihágások miatt rójanak ki bírságokat vele szemben, mintha valaki a látható többséghez tartozik.