Éheztették és jogellenesen tartották fogva a menedékkérő fiatalt
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott iraki fiatalembernek 8 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. 10 hónap után is csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta őket.
H. L. és családja Irakból menekült el. Szerencsétlenségére már éppen nagykorúnak számított, 19 éves volt, ezért a tranzitzónában elkülönítették szüleitől és testvéreitől. Menedékkérelmét kétszer utasították el, ezért idegenrendészeti őrizetbe helyezték, ebből 306 napot a tompai tranzitzónában volt fogva tartva.
A jogellenes tranzitzónás fogvatartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. Az iraki fiatalembert is 8 napon át éheztették, és csak azután kapott ételt fogvatartóitól, miután – a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására – a strasbourgi bíróság fel nem szólította erre a magyar államot. Addig kisebb testvérei adtak neki a magukéból.
H. L.-t különösen mostoha körülmények között tartották fogva. Konténerben volt elhelyezve, idegenrendészeti körletét semmilyen célból nem hagyhatta el, kivéve, ha fegyveres rendőrök vagy biztonságiak kísérték. Sem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, sem karitatív szervezeteknek a munkatársai nem léphettek be ide. Fogvatartói mindent elkövettek azért, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába. Meglehet, erre előbb-utóbb sor is került volna, ha az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán 2020. május 21-én a kormány nem kényszerül bezárni a tranzitzónákat. H. L. csak ekkor szabadulhatott, azóta Ausztriában él.
A fiatalember az államtól elszenvedett sérelmei miatt fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A strasbourgi bíróság múlt heti ítéletével megállapította a magyar állam jogsértését. Mert senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, különösen nem éheztetni. Ezért a strasbourgi bírák összesen 3000 eurós igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot.
„Ügyfelünk öt év után kapott elégtételt. A tranzitzónákban sok ezer ember vált áldozatává az állam önkényének. Azóta ugyan felszámolták ezeket, de a menedékkérők nagy árat fizetnek ezért: akik nem Ukrajnából érkeznek, azokat már be sem engedik az országba. Azon dolgozunk, hogy a sokszor erőszakos visszakényszerítéseknek is legyen már vége” – értékelte a múlt heti ítéletet Miskolczi Róbert, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.