Civilellenes törvény: 3 ajánlás a Bizottságnak

Dacára annak, hogy júniusban az Európai Uniós Bírósága megállapította a 2017-es civilellenes törvényről, hogy az sérti az uniós szabályokat, és kimondta, hogy azt vissza kell vonni, az elmúlt hat hónapban a kormány semmit sem tett az ügyben. Eközben a Tempus Közalapítvány a jogsértő törvényre hivatkozva akadályozza, hogy magyar civil szervezetek uniós támogatásokhoz jussanak.

A Liberties, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz.

2020. június 18-án az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Bizottság Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárása során megállapította, hogy a 2017-es a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseivel, és sérti az EU Alapjogi Chartájában foglalt egyesülési szabadságot illetve a szervezetek támogatóinak magánélethez és személyes adataik védelméhez fűződő jogát.

Annak ellenére, hogy az EUB ítéletéből egyértelmű, hogy a diszkriminatív törvényt teljes egészében hatályon kívül kell helyezni, erre az elmúlt hat hónapban nem került sor, a Fidesz szeptemberben az erre vonatkozó ellenzéki javaslatot is leszavazta a Parlamentben. Kormányzati megszólalásokból pedig arra lehet következtetni, hogy a kormány vagy nem akar foglalkozni a kérdéssel vagy csak valamilyen “kozmetikai” módosításban gondolkozik, noha az ítéletből egyértelműen kiderül, hogy mivel a törvénynek nincs legitim célja – az valójában azért született, hogy a kormánnyal szemben kritikus független civil szervezeteket megbélyegezze és eltántorítsa tőlük a támogatóikat – ezért nincs más megoldás, mint annak teljes visszavonása.

A Civil Liberties Union for Europe vezetésével a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben három ajánlást fogalmazott meg:

1. A Bizottság tegye egyértelművé a magyar kormány számára, hogy csak a törvény teljes visszavonása az elfogadható az EUB ítéletének megfelelően. A törvény módosítására, “kozmetikai beavatkozásokra” nincs lehetőség.
2. Ha a magyar kormány mégis ezzel próbálkozna, a Bizottság gyorsan és szigorúan vizsgálja meg ezeket a módosításokat, és ha kell, tegye meg a szükséges további lépéseket.
3. A Bizottság jelöljön ki egy egyértelmű határidőt a kormány számára, ameddig a törvényt hatályon kívül kell helyeznie. A Bizottságnak joga van ahhoz, ha egy tagállam kormánya nem teljesíti a Bíróság ítéletében foglaltakat, akkor a Bírósághoz forduljon, amely akár pénzbüntetést is kiszabhat.

A törvény visszavonása nemcsak a megbélyegzett és évek óta politikai támadások alatt álló független civil szervezeteknek lenne életbevágó, de azoknak az embereknek is, akiknek ezek a szervezetek segítenek.

Az Európai Bizottságnak szóló javaslataink itt érhetőek el angolul:

Enforcing the EU Court of Justice’s judgment on the Hungarian NGO law: 3 key recommendations to the European Commission