Az ombudsman leminősítését javasolják külföldi kollégái

Az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye. A nemzeti emberi jogi intézményeket kollégáik, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba, és attól függően minősíti őket “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

A négy “A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját, és ennek alapján ma nyilvánosságra hozott jelentésében azt javasolja, hogy fosszák meg “A” státuszától az alapvető jogok biztosát. Az Albizottság szerint dr. Kozma Ákos és hivatala nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat  érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat. Kritizálja az Albizottság azt is, hogy az ombudsman nem fordult az Alkotmánybírósághoz a politikailag érzékeny, illetve a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben. Az Albizottság szerint továbbra is probléma, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben.  Az Albizottság szerint az, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, a függetlenségének a hiányát is mutatja. Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.

Az Albizottság jelentése azt is mutatja, hogy egyetértettek a Magyar Helsinki Bizottság értékelésével. Idén februárban ugyanis az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével összeállított árnyékjelentésünkben az új ombudsman tevékenységét részletesen elemeztük. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy míg egyes, politikailag semleges ügyekben a biztos aktív, addig kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal és a kormánytöbbséggel a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében.

Az Albizottság nem először fogalmaz meg kritikát a magyar ombudsman tevékenységével kapcsolatban: 2019 októberében már egyszer elhalasztotta az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi státuszának felülvizsgálatát, mert az előző ombudsman tevékenységének áttekintése után úgy látta, hogy dr. Székely László nem tett megfelelő erőfeszítéseket valamennyi emberi jogi kérdés kezelése érdekében, és nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében. Dr. Kozma Ákosnak több mint másfél éve volt a csorba kiköszörülésére, ámde ő és hivatala sajnos nem élt a lehetőséggel. A jelentés szerint az ombudsman az Albizottság első 2022-es üléséig még megtartja “A” státuszát, és addig lesz még lehetősége arra, hogy demonstrálja függetlenségét.

***

Frissítés (2022. május): a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága 2022. márciusi ülésén fenntartotta javaslatát az alapvető jogok biztosa leminősítésére. Ennek eredményeképp a leminősítés véglegessé vált, a magyar ombudsman jelenleg „B” státuszú nemzeti emberi jogi intézmény.