A gyerek érdeke nem számított az államnak

A magyar állam megsértette egy 15 éves afgán menedékkérő fiú emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva a börtönre hasonlító röszkei tranzitzónában – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós igazságos jóvátételben részesül.

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) azon kevés szervezet közé tartozott, amelyet a magyar állam hajlandó volt beengedni a tranzitzónákba. Éppen 2017 októberében vizsgálódott Röszkén, amikor a 15 éves K. K. S.-t már pár napja ott tartották fogva.

A CPT-nek lesújtó véleménye volt a fogvatartási körülményekről. Jelentésükben külön is kitértek arra, hogy a hatóságok hogyan bántak a kísérő nélkül érkező kiskorúakkal. A bizottság világossá tette, hogy az ilyen sérülékeny, felnőtt felügyeletet és segítséget nélkülöző gyerekeknél különleges bánásmódra van szükség, így természetesen nem szabadna őket fogdába zárni, mint ahogy Röszkén teszik, hanem minél hamarabb félig nyitott vagy teljesen nyitott intézménybe kellene őket áthelyezni. Csakhogy K. K. S.-nek és sorstársainak különlegesen mostoha bánásmódban volt részük.

A fiú alig volt 14 éves, amikor a táliboktól rettegő családja útnak indította. Nem volt felnőtt kísérője, embercsempészek adták kézről kézre. Nagy nehezen vergődött el a szerb-magyar határig. Vándorlása során ötször verték meg különféle uniformisú rendőrök. Nem sok bizodalma lehetett hát a hatóságokban, egyenesen félt tőlük, mégis rendben kivárta sorát, hogy hónapok után szabályosan léphessen be magyar területre, a röszkei tranzitzónába, és végre védelmet kérhessen.

Itt azonban nem fogadta támogató környezet és helyzetének kijáró figyelem, az ijedt, magányos gyereknek kamerák és rendőrök előtt kellett élnie felnőtt segítsége nélkül. Egyedüli értelmes elfoglaltsága az volt, hogy hétköznaponként 9 és 11 között magyarórákon vett részt. Rettenetesen fázott, mert téli ruhát nem kapott, és konténerüknek – amiben öten laktak – a fűtése sem működött rendesen.

82 napot kellett így lehúznia anélkül, hogy legalább sejthette volna, mikor jut ki innen. Tudni kell, hogy a strasbourgi gyakorlat már a felnőttek egy hónapon túli tranzitzónás fogvatartását is csak igen indokolt esetben hajlandó elfogadni. Gyerekek esetében értelemszerűen szigorúbb a strasbourgi mérce, és felnőtt kísérő nélküli gyerekek esetében még ennél is ritkábban fogadják el a fogvatartást a bírák.

Az afgán fiú 2017. december 27-én aztán nemzetközi védelemben részesült, oltalmazott lett. Ennek ellenére csak 12 nap múlva vitték át végre a fóti gyermekvárosba, ahol a kezdetektől lennie kellett volna. Olyat még szabaduló elítéltekkel sem tehetnek meg a hatóságok, hogy a fogvatartásra ráhúznak egy-két vagy – mint itt – tizenkét napot. Ezzel a fiúval mégis ezt tették.

A magyar állam képviselői sokat beszélnek a gyermek mindenek felett álló érdekéről. A Magyar Helsinki Bizottság kiskorú ügyfelének strasbourgi perében is azzal védekezett a kormány, hogy K. K. S. esetében is annak szellemében járt el a menedékjogi eljárásnál, elhelyezésnél és ellátásnál is. 

„Akárhogyan is, a kormány nem magyarázta meg, hogy a kérelmezőnek egy olyan intézményben való elhelyezése, amely sok szempontból börtönkörnyezetre hasonlít, hogyan szolgálta a kérelmező mindenek felett álló érdekét” – állapította meg a strasbourgi bíróság tegnapi ítélete. 

Így aztán az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az állam megsértette az afgán menedékkérő fiú emberi jogait. Az állam gyermekellenes eljárása figyelmen kívül hagyta a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, valamint K. K. S. szabadsághoz és biztonsághoz való jogát. 

„Ez már a 106. megnyert ügyünk, amit a Magyar Helsinki Bizottság vitt a strasbourgi bíróság elé. Ezekből pedig ez a tizenkilencedik olyan, amelyikben a tranzitzónás fogvatartások kirívóan jogsértő gyakorlatát ítélte el az Emberi Jogok Európai Bírósága. Bár a tranzitzónákat 2020 májusában felszámolták, számos Röszkén és Tompán jogellenesen fogva tartott ember panaszát tárgyalja még a strasbourgi bíróság. A két legfontosabb tanulság a kormány számára az az, hogy a fogvatartás csak törvényes lehet, és hogy nem elég szavakban családbarátnak lenni, a gyermek érdeke mindenek felett áll” – értékelte a friss ítéletet Fazekas Tamás, aki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeként képviselte az afgán fiút a strasbourgi eljárásban.