A magyar Kúria nem jogosult dönteni uniós bírósági beadványokról 

Ha maga a hazai igazságszolgáltatási rendszer „demonstratívan nem sietett volna segítségére” Vasvári Csabának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírójának, talán  nem keltett volna ekkora figyelmet ez az ügy. Így azonban ez az uniós bírósági ítélet mind az uniós jog hazai alkalmazhatósága, mind a magyar bírák függetlensége szempontjából különös jelentőséget kapott.

Vasvári még 2019-ben fordult a luxembourgi székhelyű EUB-hez egy általa tárgyalt büntetőüggyel kapcsolatban. Az EUB-hoz fordulás lehetősége minden magyar bíró számára nyitva áll, ha az előtte folyamatban lévő ügyben kétségei merülnek fel az alkalmazandó uniós jog értelmezésével kapcsolatban. Vasvári sem tett mást, mint élt ezzel a lehetőséggel.

Kérdései között szerepelt olyan is, amely a hazai bíróságok függetlenségét és a jogállamiság helyzetét érintette. Megkérdezte többek között, hogy összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, hogy Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke a pályázati eljárás kikerülésével nevezi ki  a bíróságok vezetőit, ideiglenes megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem tud ellenőrizni.

A Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári ellen, mert az EUB-hez fordult. Az ügyet az tette különösen pikánssá, hogy Tatár-Kis Péter a kérdéses időszakban azon bírói vezetők egyike volt, akiket az OBH-elnök ideiglenes megbízással nevezett ki, és akiket ilyen módon az EUB-hoz intézett kérdés kínosan érintett. Vasvári felettese aztán a hazai jogásztársadalom felháborodása miatt visszavonta fegyelmi kezdeményezését.

De más is történt. Polt Péter legfőbb ügyész – kihasználva a hazai szabályozásban rejlő lehetőségeket – „a törvényesség érdekében” megtámadta Vasvári uniós kérelmét a Kúria előtt. A Kúria – az Európai Bizottság tavalyi jogállamisági jelentésében is aggasztó körülményként értékelt döntésében – törvénysértőnek minősítette a Vasvári által előterjesztett kérdéseket. Az uniós pert a Kúria döntése sem tudta azonban leállítani.

Vasvári így arra kényszerült, hogy kiegészítse az eredeti kérdéseit két további kérdéssel: megfelel-e az uniós jog követelményeinek, hogy a Kúria törvénysértőnek minősítheti az előzetes döntéshozatali kérelmét? Összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha egy bíróval szemben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt fegyelmi eljárás indul?

A mai luxembourgi ítélet arra a következtetésre jutott, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlen az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész indítványára a Kúria felülbírálja a bíró EUB-hez intézett kérdéseinek törvényességét. Annak megítélésben ugyanis, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csakis egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga a luxembourgi bíróság.

Az uniós jog értelmezésére kizárólag csak az EUB rendelkezik hatáskörrel Magyarországon is – teszi egyértelművé a mostani ítélet. Ennek nagy jelentősége van akkor, amikor a kormány kezdeményezésére folyik egy olyan eljárás, amelyben azt szeretné kimondatni az Alkotmánybírósággal, hogy a hazai jog megelőzi az uniós jogot, a hazai jogsértő gyakorlatok – a kormánynak fontos esetekben – felülírják még az EUB jogerős ítéleteit is.

Ráadásul az EUB mai ítélete azt is kimondja, hogy „az uniós joggal ellentétes az, ha valamelyik nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal összefüggésben, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az uniós bírósághoz. Tehát nem lehetett volna emiatt fegyelmi eljárást kezdeményezni Vasvári ellen sem.

A mai luxembourgi ítélet a hazai bíráskodás függetlensége szempontjából különös fontosságú. Amennyiben ugyanis egy hazai bíró nem élhet szabadon az uniós jog biztosította lehetőségekkel, mert az előzetes döntéshozatalra az EUB-hoz felterjesztett kérdéseit más, magasabb szintű hazai bíróság jogellenesnek nyilváníthatja, vagy felettesei fegyelmi eljárást indíthatnak ellene, akkor az nem csak az uniós jog érvényesülését akadályozza, hanem mély sebet ejt az adott bíró függetlenségén is.

Ráadásul a Vasvári ellen bevetett retorziók azt üzenték a többi magyar bírónak, hogy nem érdemes, sőt, kockázatos az EUB-hoz fordulni, ha felmerül a lehetősége annak, hogy a hazai szabályozás ütközik az egyébként elsőbbséget élvező uniós joggal.

„A mai ítélet arra bizonyíték, hogy az újonnan kinevezett bírósági vezetők minél erőteljesebben korlátozzák a bírák szabadságát, annál inkább bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy veszélyben van vagy nincs is már függetlenség” – értékelte a mai ítéletet Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.