A Kúriához fordul a Magyar Helsinki Bizottság az utcára tett kárpátaljai családok védelmében

A Fővárosi Törvényszék tegnap kimondta: nem ütközik uniós jogba az a 2024-ben elfogadott kormányrendelet, amely alapján a magyar állam megvonta a lakhatási támogatást számos, főként kárpátaljai menedékes családtól. A szabályozás szerint az állam határozza meg, hogy Ukrajna mely területei minősülnek háború sújtotta övezetnek, és akik nem ezekről a területekről érkeztek, csak kivételes méltányossági döntés alapján részesülhetnek támogatott elhelyezésben. Ennek következtében több száz ukrajnai család vesztette el államilag finanszírozott szállását, és került rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe. A Magyar Helsinki Bizottság közülük 84 anya és gyermek ügyében fordult másfél éve bírósághoz.

A bíróság döntése szerint az Ideiglenes Védelemről szóló uniós irányelv széles mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak a szálláshely-biztosítás kérdésében, ezért a magyar szabályozás nem jogellenes. A törvényszék az uniós jog értelmezésének érdekében nem fordult az Európai Unió Bíróságához sem, arra hivatkozva, hogy az irányelv egyértelmű, és ezért maga is képes az értelmezésére.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban ez a jogértelmezés több szempontból is hibás.

Eleve kétséges, hogy egyértelműnek és világosnak tekinthető-e az az uniós szabályozás, amelyet a magyar bíróságnak sok oldalon keresztül kell értelmeznie ahelyett, hogy az uniós jog értelmezésére hivatott uniós bírósághoz fordulna. 

De még maga a bírósági értelmezés helyessége is kétséges, lényegében átírja az irányelv szövegének nyelvtani értelmezését, annak érdekében, hogy a hazai jogi szabályozás legitimálható legyen. Merthogy az ideiglenes védelem célja éppen az, hogy a háború elől menekülők számára tényleges és kiszámítható ellátást biztosítson, nem pedig az, hogy politikai vagy adminisztratív döntések révén tömegek essenek ki az alapvető támogatási rendszerből. A magyar szabályozás következménye az lett, hogy menedékes státusszal rendelkező családok egyik napról a másikra utcára kerültek. A kormánynak biztosított „széles mozgástér” semmiképpen nem parttalan mozgástér, ami rászoruló embereket sújtó önkényes döntések igazolását szolgálná.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához. A jogvédők célja, hogy a legfelsőbb bírói fórum kimondja: az ideiglenes védelem alatt álló menekültek lakhatási támogatása nem vonható meg önkényesen, és a nemzeti szabályozás nem üresítheti ki az uniós jog által garantált védelmet.

A per nemcsak a Helsinki Bizottság képviselte családok sorsáról szól. A tét az, hogy Magyarországon a háború elől menekülő emberek valódi védelemben részesülnek-e, vagy pusztán formális jogállás marad számukra segítség nélkül. A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is minden rendelkezésére álló jogi eszközzel fellép a kárpátaljai menedékes családok jogainak védelmében.

Győző Gábor, a menedékes családokat képviselő ügyvéd szerint „a Fővárosi Törvényszék ítélete sok sebből vérzik, és továbbra is azt gondolom, hogy az Európai Unió Bírósága általi jogértelmezés lenne az egyedüli megnyugtató eredmény. Sokkal megnyugtatóbb volna ügyfeleinknek is, ha az uniós irányelvet nem egy hazai bíróság, hanem maga az Európai Unió Bírósága értelmezné, és teremtené tiszta jogi helyzetet.”