A jogalkotási folyamat hiányosságai Magyarországon

Magyarországon a jogalkotási folyamat egyre inkább zárt, kiszámíthatatlan, és a végrehajtó hatalom által uralt. A Magyar Helsinki Bizottság „A jogalkotási folyamat hiányosságai Magyarországon” című problématérképe által bemutatott tények azt támasztják alá, hogy a jogalkotás folyamatát olyan rendszerszintű hiányosságok jellemzik, amelyek aláássák az átláthatóságot, az inkluzivitást és a demokratikus legitimációt.

A jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése a közelmúltbéli jogszabály-módosítások ellenére továbbra sem tud igazán megvalósulni, mivel a kivételek széles köre, a rövid határidők és a jogkövetkezmények hiánya lehetővé teszi a kormány számára, hogy az érdemi egyeztetéseket megkerülje. Az egyeztetési kötelezettség megkerülése a kormánypárti képviselők, illetve országgyűlési bizottságok által benyújtott törvényjavaslatok és módosítások révén tovább csökkenti a nyilvános konzultáció esélyeit. Ezáltal kevés valódi lehetősége marad az állampolgároknak, a civil társadalomnak és a szakmai szervezeteknek arra, hogy befolyással legyenek az őket érintő jogszabályokra.

Az Országgyűlésen belül rendszeresen használják az eljárási eszközöket fel arra, hogy ellentmondásos törvényjavaslatok érdemi vita nélkül kerülhessenek elfogadásra. A különböző gyorsított eljárások, az utolsó pillanatban benyújtott bizottsági módosítók és a kormánypárt kontrollja afölött, hogy mit vitatnak meg az Országgyűlésben, kizárják a javaslatok alapos vizsgálatát és a kiszorítják az ellenzéki véleményeket. Az egyet nem értésüket kifejező képviselőket sújtó szankciók alkalmazása dermesztőleg hat a politikai véleménynyilvánításra.

A veszélyhelyzet széles körű és elhúzódó alkalmazása normalizálta a kormány veszélyhelyzeti jogköreit. A veszélyhelyzeti rendeletek gyakran olyan tárgyköröket érintenek, amelyek nem kapcsolódnak a veszélyhelyzet deklarált okához, és egyes esetekben a rendes jogrend részévé váltak. A hatalom koncentrációja a különleges jogrend valamennyi formájában, valamint a törvényi szinten létrehozott „válsághelyzetek” alkalmazásának elterjedése tovább gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét és a kiszámíthatóságot.

Ezen gyakorlatok együttes hatásaként Magyarországon kiüresedett a demokratikus törvényalkotás. A társadalmi részvétel névleges, a parlamenti vita lehetősége korlátozott, továbbá sérül a hatalmi ágak elválasztásának elve. A gyakori, gyors és nem megfelelően megindokolt jogszabályi változások gyengítik a jogbiztonságot, akadályozzák az üzleti tervezést és aláássák a befektetői bizalmat. A jogalkotás során rendszeresen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi – ideértve az EU, az EBESZ, valamint a Velencei Bizottság által megállapított – kötelezettségeket és standardokat. A megállapított hiányosságokra tekintettel a problématérkép a következő ajánlásokat teszi a kormány számára: erősítsék meg a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat; állítsák helyre a parlamenti ellenőrzést; korlátozzák a különleges jogrendi jogköröket; valamint vegyenek igénybe nemzetközi szakértői tudást, egy átlátható, nyílt, inkluzív és demokratikus jogalkotási folyamat kialakítása érdekében.

A problématérkép eredeti, angol nyelvű verziója itt érhető el:
Deficiencies of the Law-Making Process in Hungary

A problématérkép magyar fordítása itt érhető el:
A jogalkotási folyamat hiányosságai Magyarországon