A Magyar Helsinki Bizottság jogállami videosorozata a törvényességgel, a jogbiztonsággal, az önkényesség tilalmával, a bíróságok függetlenségével, a bírósági ítéletek végrehajtásával, a szólásszabadsággal, az emberi jogokkal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozik.

1. Törvényesség

 

Mindannyian valamennyire Jucik és Lacik vagyunk. Jó okkal nem fogadjuk el, ha úgy hozzák rólunk a törvényeket, hogy nem mondhatunk véleményt róluk. Pedig nap mint nap ez történik velünk. Jogállamban a törvényeket átláthatóan, jogszerűen és demokratikusan fogadják el.

2. Jogbiztonság

 

Jogosan háborodunk fel azért, mert nem adnak elég időt felkészülni a törvényi változásokra. Merthogy nem várható el, hogy azonnal betartsd a törvényeket, ha azokat előző este hozták. Pedig nálunk sokszor így történik.

3. Önkényesség tilalma

 

Felzaklat minket a hatalom önkényeskedése. A tisztességes hatalom nem kivételezik. Jogállamban a hatóságok a polgárokért gyakorolják a hatalmukat, és nem élnek vissza vele.

4. Bíróságok függetlensége

 

Elvárjuk az államtól, hogy a hatalomtól független bírók ítélkezzenek a pereinkben. A bíráskodás függetlenségének az az egyik alapfeltétele, hogy a bírókat nem lehet önkényesen, átláthatatlan szempontok szerint kinevezni, áthelyezni vagy elmozdítani tisztségükből.

5. Emberi jogok

 

Egy jogállamban számít a véleményed, ezért ott lehetővé teszik, hogy elmondd, mit gondolsz, akár másokkal együtt, egy tüntetésen is. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog is alkotmányosan védett emberi jog.

6. Diszkrimináció tilalma

 

Jogos elvárásunk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén vagy egy hivatalban. Ha pedig igazságtalanul bánnak veled, legyen lehetőséged pereskedni, bíróság dönthessen az ügyedben. Ez alapja egy igazságos társadalomnak.

7. Bírósági ítéletek végrehajtása

 

A bírósági ítéleteket egy jogállamban mindenkinek ugyanúgy végre kell hajtania – a kormánynak és a kormányhivatalnak is. Nem szabotálhatják el egy igazságos bírói ítélet végrehajtását. És főleg nem a te károdra.

8. Szólásszabadság I.

Egy demokráciában a politikai véleménynek védelmet kell élveznie. Ehhez képest a szabad véleménynyilvánítás tere egyre jobban szűkül, sőt, sok esetben bűncselekménynek is minősül. Legyen szó egy plakátra matricázásról, járdára krétázásról vagy bármilyen lemosható festékkel közterületen firkálásról. Ezt a szigorú szabályozást ráadásul a gyakorlatban kifejezetten a kritikus politikai véleményektől való elrettentésre használják.

9. Szólásszabadság II.

Nincs rendben az, ha valaki nem számolhat be őszintén a munkahelyi körülményeiről, mert ezért retorziók érhetik. Jogállamban egy munkáltató nem diszkriminálhatja a munkavállalóit, amiért nyilvánosan megosztják a véleményüket, és nem is korlátozhatja a véleménynyilvánítást. Mégis ez történik a felszólaló mentősökkel, pedagógusokkal, orvosokkal és egyéb állami alkalmazottakkal, akiknek a hiteles szakmai tájékoztatásai pedig közérdekűek lennének.

Magyar Helsinki Bizottság