Eredmények
A Magyar Helsinki Bizottság több évtizedes tevékenysége során sok ezer ügyfélnek nyújtott különféle jogi segítséget az egyszerű tájékoztatástól egészen strasbourgi bírósági képviseletig. Az egyedi jogvédelem mellett szervezetünk célja az is, hogy az emberi jogok érvényesülése szempontjából minél barátságosabb állami és társadalmi környezet jöjjön létre országunkban. Nem csak pereket akarunk nyerni, de rendszerszintű változásokat is el akarunk érni. Ezek közül is válogattunk az alábbi listánkban.
Akit részletesebben is érdekelnek eredményeink, éves beszámolóinkból tájékozódhat.
*
Az Emberi Jogi Tanácsadó Programunk 1994 óta működik. Évi 1500–2000 panaszos fordul hozzánk. A program komoly hozadéka, hogy nem csak elméleti tudásunk van az állam működéséről, az emberi jogok érvényesüléséről, hanem széles körű gyakorlati tapasztalataink is.
*
Jelentésünk nyomán 1995-ben bezárták a kistarcsai idegenrendészeti tábort, ahol százával tartottak fogva külföldieket jogtalanul és embertelen körülmények között. A kistarcsai vizsgálat mérföldkő a hazai civil jogvédelem történetében, mert ez volt az első alkalom, hogy emberi jogi szervezetnek szisztematikus helyszíni megfigyelésre volt módja egy zárt belügyi intézményben. (A munkát két másik civil szervezettel együtt végeztük.) Egyúttal precedens teremtődött a rendvédelmi hatóságok és a civilek együttműködésére.
*
1998 óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) végrehajtó partnere vagyunk és együttműködünk abban, hogy Magyarország hatékonyan védje a menekülteket. Ingyenes és magas színvonalú jogi segítséget nyújtunk nekik.
*
Jogászaink és ügyvédeink eredményesen képviselnek menedékkérő ügyfeleket a bevándorlási hatóság eljárásában és bíróságok előtt is. Számos ügyfelünk ügyét tárgyalta az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága. Elértük, hogy megszüntessék a jogellenes tranzitzónás fogvatartást és éheztetést. Kivívtuk, hogy uniós jogba ütközőnek mondják ki az automatikus visszakényszerítéseket.
*
2004-től adjuk ki a Refugee Law Reader című, folyamatosan frissülő, négynyelvű menekültügyi „olvasókönyvünket”, és tartjuk fenn weboldalunkat. Az egyedülálló online könyvtárral olyan országokban is hozzáférhetnek magas színvonalú menedékjogi oktatáshoz, ahol nem érhető el helyben ez a szakértelem.
*
Többszöri, évekig tartó próbálkozás után 2004-ben elértük a kormánynál, hogy az akár 13-14 éve befogadott státuszú vajdasági magyarok méltányossági alapon végre akkor is megkaphatták a letelepedési engedélyt, ha nem rendelkeztek az ehhez szükséges anyagi feltételekkel (lakással, jövedelemmel).
*
Folyamatosan vizsgáljuk, éri-e diszkrimináció a romákat a rendőrség eljárása során, illetve a büntető igazságszolgáltatásban. Egy 2012-es ügyben statisztikai módszerekkel igazoltuk, hogy a helyi rendőrök szinte kizárólag a romákkal szemben járnak el kis súlyú közlekedési szabálysértések miatt. Az ügy az érintett rendőri szervvel kötött egyezséggel zárult.
*
Az első rendőri bántalmazással kapcsolatos sikeres strasbourgi magyar panasz képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látta el. A Kmetty kontra Magyarország pert 2003-ban nyertük meg, azóta mintegy negyven ügyben adott igazat ügyfeleinknek az Emberi Jogok Európai Bírósága.
*
2006 „forró őszén” a rendőrök tömegével követtek el bántalmazást. A magyar társadalom többsége akkor ébredt rá a rendőri brutalitás létezésére, és arra, mennyi tényező akadályozza, hogy az igazság napvilágra kerüljön, és a tetteseket megbüntessék. A Helsinki Bizottság az évek során több tucat civil sértettet vagy éppen hatóság elleni erőszakkal megvádolt polgárt képviselt sikerrel büntető- és polgári eljárásokban.
*
A Helsinki Bizottság erőfeszítései is szerepet játszottak a rendőrségi panaszeljárások reformjában. Ma már nem a rendőrség „belügye” a rendőri jogsértések elleni panaszok kivizsgálása.
*
Elértük, hogy 2015. március 10-én a strasbourgi bíróság Magyarországot a tömeges és rendszerszintű problémaként azonosított börtönzsúfoltság csökkentésére kötelezze. Kitartó munkánknak is szerepe volt abban, hogy végre elindult a börtönépítési program, és a hivatalos adatok szerint megszűnt a vészes börtönzsúfoltság országunkban.
*
Tényfeltáró jelentéseinkkel hozzájárultunk ahhoz, hogy ma már csak elvétve hajtanak végre előzetes letartóztatást rendőrségen.
*
A Magyar Helsinki Bizottság azért küzd, hogy valóban csak azok kerüljenek előzetes letartóztatásba, akiknél másképpen nem biztosítható a büntetőeljárás sikere. Az utóbbi években jelentősen csökkent az előzetes letartóztatásban lévők száma.
*
A Magyar Helsinki Bizottság statisztikai adatokkal alátámasztva hívta fel a figyelmet a kirendelt védői rendszer hiányosságaira, így pl. arra, hogy aki nem engedheti meg magának, hogy védőt fogadjon, annak a nyomozó választ ügyvédet. A kirendelési rendszert – javaslatainkat beépítve – az előnyére változtatták meg.
*
Folyamatosan együttműködünk külföldi és nemzetközi civil szervezetekkel. Szakmai munkánk magas színvonalának köszönhetően széles körben váltunk Európa-szerte elismert civilszervezetté. Rendszeresen tartunk jogi képzéseket külföldön jogászoknak, állami hatóságoknak és bíróságoknak is. Hangunkat meghallják nemzetközi szervezetek és kormányok is.
*
Fellépésünknek köszönhetően a magyar jogszabályok az állampolgársággal nem bíró hontalanok számára kedvezően változtak, és a hontalanság problémája felkerült a menekültügy nemzetközi napirendjére. Az Európai Hontalanügyi Hálózat (ENS) létrejöttében és fejlődésében fontos szerepet töltünk be.
*
Az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága elé vittük vak ügyfeleink panaszát, miszerint a magyar állam nem tesz meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a gyengénlátók és vakok külső segítség nélkül is használhassák a bankautomatákat és online is bankolhassanak. Ez volt az ENSZ-bizottság legelső panaszügye. Az eljárás sikeresen zárult.
*
Menekültek csak rettentő bürokratikus nehézségek árán tudják elérni, hogy hátrahagyott családtagjaik utánuk jöhessenek Magyarországra. Pedig az integrációjukat nagyban megkönnyíti, ha szeretteiket biztonságban tudhatják maguk mellett. Minden akadály ellenére ma is vannak sikeres családegyesítési ügyeink.
*
A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem csupán maguk a megtámadott sértettek, hanem a különféle közösségek, sőt maga az egész magyar társadalom. A Helsinki Bizottság tagja a hat civil szervezett által működtetett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportnak (GYEM), amely sértetti képviseletet biztosít egyedi ügyekben, eredményesen lobbizik jogalkotási kérdésekben, kutatási és képzési programokat szervez.
*
Józan érvekkel és közösségi akciókkal fellépünk a kormány idegen- és menekültellenes propagandájával szemben.
*
Nem engedünk a jogállami elvárásokból. Itthon és külföldön is fellépünk a kormány jogállamrombolása ellen. Ezt elsőrendű feladatunknak tekintjük. Az új közjogi rezsimmel kapcsolatban megfogalmazott bírálataink jelentős részét visszaigazolták a nemzetközi szervezetek jelentései, egyes általunk is kifogásolt intézkedéseket (bírák kényszernyugdíjazása, Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogosítványa, egyházi státusz elismerése, a közigazgatási bíróságok) a jogalkotó korrigálni volt kénytelen.