RED-SPINEL – A demokratikus konszenzus felbomlásának vizsgálata az Európai Unióban (2022-2025)

A hároméves projekt a liberális demokrácia európai formáit ért illiberális kihívás természetét vizsgálja napjainkban, feltérképezve a demokráciáról szóló politikai viták szereplőit és mozgatórugóit, valamint az Európai Unió jogi és politikai rendszerére gyakorolt hatásait. A projekt célja továbbá a demokratikus viszonyok megerősítése szakpolitikai ajánlások megfogalmazása, valamint a demokráciát övező politikai és ideológiai ellentétek jobb megértése révén.

A RED-SPINEL-ben részt vevő egyetemek és civil szervezetek közös kutatása kulcsfontosságú európai uniós szakpolitikai eszközökre és jogi mechanizmusokra összpontosít ideértve az EU jogállamisági és alapjogi eszköztárát, a szomszédságpolitikai és csatlakozási eszközöket, az európai szemesztert, az igazságszolgáltatás fejlesztését szolgáló eszközöket, valamint az állampolgári részvételt elősegítő platformokat.

A projekt 8 európai ország 11 partnerszervezetének transznacionális együttműködésével valósul meg az IEE-ULB vezetésével.  A Magyar Helsinki Bizottság mellett a résztvevő intézmények a következők:

• Université libre de Bruxelles (Belgium),
• Libera Università Internazionale degli Studi Sociali Guido Carli (Olaszország),
• Universiteit van Amsterdam (Hollandia),
• Universitatea Babeș-Bolyai (Románia),
• HEC Paris (Franciaország),
• Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu (Lengyelország),
• University of Warwick (Egyesült Királyság),
• PATRIR (Románia),
• Milieu Consulting (Belgium),
• Stichting Nederlands Instituut voor Internationale Betrekkingen Clingendael (Hollandia).

A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság által készített anyagok:

Szakpolitikai ajánlás

Az EU feltételességi rendszereinek erősségei és gyengeségei: Magyarország esete

A Magyar Helsinki Bizottság által készített szakpolitikai ajánlás a 2021–2027-es többéves pénzügyi kerethez (MFF) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) kapcsolódó uniós feltételességi mechanizmusok alakulását tekinti át. A jelentés magyar tapasztalatokra támaszkodva elemzi az egyes mechanizmusok hatékonyságát a jogállamisági problémák kezelésében, és konkrét szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a demokratikus elszámoltathatóság megerősítése, valamint az uniós források értékalapú felhasználásának biztosítása érdekében.

A szakpolitikai ajánlás itt érhető el angol nyelven: Strengths and Weaknesses of EU Conditionality Regimes: The Case of Hungary

Podcast

Making Sense of EU – A tudományos szabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon

A RED–SPINEL projekt podcastsorozatának ezen epizódjában Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa beszélget két meghívott vendéggel, Vincze Orsolyával (K-Monitor) és Kovács Gergellyel (Budapesti Corvinus Egyetem) a magyar felsőoktatási intézmények átalakításáról közérdekű vagyonkezelő alapítványokká. A vendégek a modellváltás mögött húzódó politikai motivációról, irányítási kihívásokról és a magyar felsőoktatás integritására gyakorolt hosszú távú hatásairól osztják meg tapasztalataikat. Ezeket az alapítványokat a kormány által kinevezett, élethosszig tartó mandátummal rendelkező kuratóriumi tagok irányítják. A beszélgetés bemutatja, hogy ezek a jelentős állami vagyonnal felruházott alapítványok hogyan hatnak a tudományos szabadságra, az intézményi autonómiára és a közpénzek átlátható felhasználására.

Podcast

Making Sense of EU – A civil társadalom szerepe az uniós források monitorozásában Magyarországon és Lengyelországban

Ebben az epizódban Gelencsér Anna, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa beszélget Anna Grudzinskával (OFOP – Lengyel Civil Szervezetek Országos Szövetsége) és Léderer Andrással (Magyar Helsinki Bizottság) arról, hogy a civil társadalom milyen szerepet játszik az uniós források ellenőrzésében. A beszélgetés a közös és az országspecifikus kihívásokat járja körül, az adminisztratív akadályoktól a politikai környezetig, valamint olyan jó gyakorlatokat is bemutat, mint a közös érdekképviselet vagy a helyszíni monitorozás. Az epizódban arról is szó esik, hogyan és milyen eszközökkel erősíthető a civil szervezetek részvétele képzések,  fenntartható finanszírozás és az EU partnerségi elvének következetes érvényesítése által.

Kézikönyv civil szervezetek számára

Gyakorlati útmutató korai előrejelző mechanizmusokról civil szervezeteknek

A Magyar Helsinki Bizottság által készített útmutató feltérképezi azokat a korai jelzőmechanizmusokat, amelyek segítenek a jogállamiság leépülésének felismerésében és kezelésében, mielőtt a problémák rendszerszintűvé válnának. A kézikönyv bemutatja az uniós szintű eszközöket, mint például az éves jogállamisági jelentést, az EU Justice Scoreboardot és a 7. cikk szerinti eljárást, valamint a belgiumi, magyarországi, hollandiai és lengyelországi nemzeti mechanizmusokat. A kézikönyv gyakorlati tanácsokat is nyújt azzal kapcsolatban, hogyan használhatják a civil szervezetek ezeket az eszközöket hatékonyan az érdekképviseletben és monitorozásban.

A kézikönyv itt érhető el angol nyelven: Practitioners’ Handbook on Early Warning Mechanisms for Civil Society Organisations

Képzési anyag jogászoknak

Az Európai Unió Alapjogi Chartája mint peres eszköz

A képzési anyag célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az Alapjogi Chartát stratégiai módon alkalmazni nemzeti és európai bírósági eljárásokban. A képzési anyag így többek között hasznos információkat tartalmaz arról, hogyan érdemes felépíteni a Charta-alapú érvelést, hogyan kell eligazodni az alkalmazhatósági és elfogadhatósági szabályok között, és miként lehet a stratégiai pereskedést beágyazni egy tágabb érdekképviseleti keretbe. A dokumentum tematikus fejezetei a jogállamisággal, a környezetvédelemmel, a médiaszabadsággal és esélyegyenlőséggel foglalkoznak, és az ezekhez kapcsolódó jogesetgyűjtemény is segíti azokat a jogászokat, akik a Chartát stratégia pereskedésben hasznosítanák a jövőben.

A képzési anyag itt érhető el angol nyelven: Focusing on the EU Charter of Fundamental Rights as a Litigation Tool

Kutatási jelentés

Az elvektől a gyakorlatig: a jogállamisági kultúra erősítése az Európai Unióban

A kutatási jelentése bemutatja, hogy az Európai Unió tagállamaiban működő civil szervezetek milyen innovatív megoldásokat dolgoznak ki a jogállamiság megerősítésének, az uniós jogállamisági eszköztár hatékonyabb kihasználásának és egy szélesebb jogállamisági kultúra építésének érdekében. A Magyar Helsinki Bizottság által végzett kérdőíves felmérés, a projekt keretében készített interjúk és az elvégzett háttérkutatás eredményeire építve a tanulmány olyan valós, gyakorlati példákat mutat be, mint a korai előrejelző rendszerek kialakítása, a közös hozzájárulások a jogállamisági jelentéshez, az Alapjogi Charta stratégiai alkalmazása, a fejlett digitális biztonsági eszközök kiépítése és a storytelling olyan formái, amelyek a jogállamisági kérdéseket közérthetőbbé teszik a nyilvánosság számára. A kutatási jelentés gyakorlati útmutatást nyújt minden civil szervezet számára, akik a demokratikus ellenállóképesség megerősítésén dolgoznak.

A kutatási jelentés itt érthető el angol nyelven: From Principle to Practice: Cultivating a Rule of Law Culture in Europe

További információkért látogasson el a projekt weboldalára.