Hétköznapok Hősei

Káldi József Miklós egyike volt azoknak a tüntetőknek, akik az országos kórházkiürítés miatt tiltakoztak a Lánchídnál a koronavírus járvány elején.

Az akkor 79 éves férfi elismerte, hogy autójával politikai véleménynyilvánítás céljából körözött másokkal együtt a Clark Ádám téren és tülkölt, hogy tiltakozásukat a miniszterelnök is meghallja a budavári rezidenciájában. Az I. kerületi rendőrség őt ezért 30 ezer forintos bírsággal sújtotta a KRESZ kisebb fokú megsértésére hivatkozva. A folyamatos bírságolások miatt a tüntetéssorozat abbamaradt.

Több tüntető sem értett egyet a bírságolással, ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fellebbeztek a rendőrségi határozat ellen. Amellett érveltünk, hogy Káldi József Miklósnak és társainak megbírságolása a hangjelzéssel kifejezett véleményükért a szólásszabadságba való aránytalan beavatkozás volt. A szabálysértési hatóság végül megszüntette az eljárást ezekben az ügyekben és elengedte a korábban kiszabott bírságokat, mert járvány idején autós dudálással tiltakozni nem jelent veszélyt a társadalomra.

Káldi József Miklós

Szert Boglárka

Szert Boglárka irodavezető kiállt kollégái mellett, kirúgták, és a bíróságon kereste igazát. Sikerrel.

A jogász végzettésű Szert Boglárka jogerősen megnyerte munkaügyi perét, és egykori munkaadójától egyévnyi munkabére, 5,6 millió forint jár neki. Ő az Antall József Tudásközpontnál középvezetőként dolgozott. Egyik kollégája saját Facebook-oldalán tette közzé egy politikai rendezvény meghívóját. Mire egy másik munkatársuk lájkolta ezt. A szervezet zárt Facebook-csoportjában a tudásközpont igazgatója leszögezte: a dolgozók nem oszthatnak meg, illetve nem lájkolhatnak olyan posztokat, amelyek a budapesti olimpiai rendezést támadják. Másnap a lájkoló munkatársat nyilvánosan felelősségre vonták, mire Szert Boglárka diszkriminatívnak és megszégyenítőnek minősítette az eljárást. Pár nap múlva átszervezésre hivatkozva felmondták munkaszerződését. Szert Boglárka bírósághoz fordult, munkaügyi perében a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselték.

Bende Anna szociális munkás a választási törvény egypárti átszabása miatt tiltakozott társaival.

Bende Anna szociális munkás egy 2011-es tüntetésen 28 másik aktivistával együtt odaláncolta magát egy oszlophoz a Parlament parkolójában, hogy így tiltakozzon a választási törvény egypárti módosítása ellen. A rendőrség bűncselekmény, személyi szabadság megsértése miatt indított eljárást ellenük, holott nem gátolták a képviselőket szabad mozgásukban. 2012 márciusában a parlament amnesztiát adott a tiltakozóknak, de az erről szóló törvényben azt állította, hogy bűncselekményt követtek el, ezzel besározta őket. Pedig mind neki, mind aktivista társainak határozott álláspontja. hogy ártatlanok, és akciójuk során az alkotmányban garantált véleménynyilvánítási szabadságukkal éltek.

Bende Anna

Csóka-Szűcs János

Csóka-Szűcs János az a karakán polgár, aki a kórházkiürítés ellen tüntetni hívta a gyulaiakat a Facebookon, és ezért büntetőeljárást indítottak vele szemben.

Kalocsai Kingát felháborította a kormány idegenellenes gyűlöletkampánya. Megrongált egy „konzultációs” plakátot és feljelentette önmagát.

Kalocsai Kinga egyike volt azoknak, akiket felháborított a kormány menekültellenes gyűlöltkampánya. Ő azonban aktívan is ki kívánta fejezni elítélő véleményét a kormány idegenellenes akciójáról. Társával, Szeles Andrással együtt 2015 nyarán letépkedte a Ferdinánd-hídi felhajtónál elhelyezett „nemzeti konzultációs” plakátot. A figyelemfelhívó akciójukat azzal zárták, hogy feljelentették magukat a VI. kerületi kapitányságon, és kijelentették, hogy az okozott kárt megtérítik. A rendőrség mégis rongálás miatt indított ellenük szabálysértési eljárást. A Helsinki Bizottság ügyfele tárgyalást kért. A bíróság elfogadta, hogy valójában nem rongálásról van szó, hanem Kalocsaiék célja a politikai véleményük hatásos kifejezése volt. A szabálysértési eljárást a bíróság azzal az indokkal szüntette meg, hogy a politikai akciójuk „a legkevésbé sem volt a társadalomra veszélyes”, már csak azért sem, mert a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog, amelyet csupán kivételes esetben lehet korlátozni. A Helsinki Bizottság ügyfele így szabadságjogával élt, amikor a kormány plakátját megrongálta.

Kalocsai Kinga

Horváth Roland János

Mekler Zsuzsa közösségi koordinátor és az Auróra működtetői szembeszálltak a hatóság önkényes döntéseivel.

Mekler Zsuzsa a Marom Klub Egyesület Auróra közösségi házának egyik vezetője. 2014 óta több száz civil programnak és számos öntevékeny csoportnak adtak már otthont. Az Aurórában működő Kertet és Kioszkot idén júniusban mondvacsinált okokra hivatkozva azonnali hatállyal bezáratta a VIII. kerületei jegyző. Az „aurórások” nem nyugodtak bele, hogy a hely számára állandó bevételt jelentő étel- és italszolgáltatásra már nem lesz lehetőségük. A Helsinki Bizottság jogi segítségével előbb az Auróra kantinját, a Kioszkot sikerült újranyitniuk. Majd a bíróság a Kert bezárásáról is kimondta, hogy az jogsértő volt. Így bár jelentős bevételtől estek el, de Mekler Zsuzsáék visszaszerezték annak a lehetőségét, hogy a közösségi házuk a korábbiakhoz hasonló feltételek mellett működhessen tovább.

Mekler Zsuzsa

Lőrincz Zoltán

Lőrincz Zoltán nem nézte tétlenül, hogy a legrászorultabbaktól vonják meg, ami járna nekik.

Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a szabolcsi település jegyzője kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Az egykori rendőrt élénken foglalkoztatja a helyi közélet, ezért adatokat kért ki az elhagyatott, romos ingatlanokba bejelentett „fantomlakosokról”, illetve bejelentést tett, ha azt tapasztalta, hogy a helyiek nem szociális rászorultaság, hanem kegy alapján részesülnek támogatásban.

Ha a jegyző sikerrel járt volna, akkor Zoltán önállóan többé már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést a visszaélésekkel szemben. Mivel nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a vele szemben indított eljárás miatt, ami felforgatta az életét és hosszú időre keresőképtelenné tette, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Németh Eszter úszásoktató a CEU mellett demonstrált, szabálysértési eljárást indítottak ellene.

Németh Eszter úszásoktatót felháborította a kormányerő Közép-európai Egyetem elleni támadása, amely veszélybe sodorta az ország legjobb felsőoktatási intézményét. Az egyetem melletti szolidaritási tüntetések idején mécsesekkel akarta kirakni a Parlament elé, hogy I stand with CEU. A rendőrök felszólították, hogy hagyja abba az akciót, és igazolja magát. Eszter számára nyilvánvaló volt, hogy azért intézkednek vele szemben, mert politikai véleményének nyilvánosan ad hangot. Hogy szabaduljon a nyomasztó helyzetből, aztán igazolta magát, de ennek ellenére szabálysértési eljárásban állapította meg felelősségét a rendőrség. A Helsinki Bizottság ügyfele azt szeretné elérni, hogy a hatóság mondja ki, semmiféle kihágást nem követett el, a rendőrség pedig alapvető jogában korlátozta, amiért felelős polgárként véleményt nyilvánított egy közügyben.

Németh Eszter

Karlik Cintia

A Budapest Pride egyik szervezője nem fogadta el, hogy csak kordonok között vonulhatnak, ezért más útvonalra terelte a tömeget. Megbírságolták.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer identitású emberek jogegyenlőségéért demonstráló büszkeségmenet 2008 óta kordonok, rácsok közt kénytelen vonulni. Pedig évek óta nem volt már komolyabb atrocitás, pláne olyan, amit a rendőrség ne tudott volna kezelni. A Budapest Pride szervezői – köztük Karlik Cintia szóvivő – úgy döntöttek, hogy idén nem kérnek a rendőrkordonból. Legyen a felvonulás éppoly vidám és szabad, mint Nyugat-Európa más fővárosaiban. A demonstráció reggelén szembesültek azzal, hogy a rendőrség ismét hermetikusan el kívánja zárni a felvonulókat a csatlakozni kívánó szimpatizánsoktól. Ezért Karlik Cintia még aznap egy új útvonaltervet adott be a rendőrségnek, és a tömeget ennek megfelelően vezették. A rendőrség úgy találta, hogy a Helsinki Bizottság ügyfele megsértette a gyülekezési szabályokat, amikor nem a korábban bejelentett útvonalat választotta, ezért szabálysértési bírságot róttak ki rá. Néhány napja ezt a bíróság eltörölte, de figyelmeztetésben részesítette Karlik Cintiát. Szerinte azonban nem csak helyes, de jogszerű is volt a demonstráció, mert az új útvonalat is bejelentették, és az éppen az új helyzetre, a rendőrségi túlbiztosításra reagált. Márpedig a strasbourgi bíróság szerint amennyiben azonnali felháborodás nyomán tüntetnek, a szervezőket nem lehet kötelezni arra, hogy 72 órán át várjanak a rendőrség válaszára. Az is fontos, hogy idén a Budapest Pride sokkal szabadabb volt, mint az előző években.

Feliratot festettek fel a külügyminisztérium parkolójába. Így akarták szolidaritásukat kifejezni a politikai véleményük miatt korábban szabálysértési és gyámügyi eljárás alá vont fiatalokkal.

A Momentum Mozgalom ifjúsági tagozatának, a TizenX-nek az aktivistái 2020 augusztusában vízzel lemosható feliratot fújtak fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium parkolójának aszfaltjára. Ennek szövege („Lady MRD”) és az oda kihelyezett „Fideszes jachtparkoló” privátparkolótábla gúnyos utalás volt Szijjártó Péter korrupciógyanús nyaralására, amikor a miniszter és családja Szíjj László vállalkozó jachtján nyaralt. A középiskolás fiatalokat szabálysértés miatt marasztalta el a bíróság. Ennél is kellemetlenebb volt, hogy gyámhatósági eljárást is indítottak ellenük, és megkeresték középiskoláikat. 2021 februárjában Orosz Anna és Tóth Endre, a Momentum politikusai szolidaritási gesztusként lényegében megismételték a TizenX akcióját. Őket is elmarasztalták rongálás miatt, a bíróság jogerősen figyelmeztetésben részesítette őket. Mivel politikai véleményük kinyilvánításával semmiféle kárt nem okoztak, így Alkotmánybírósághoz fordultak. Őket – ahogyan a TizenX aktivitásit is – a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az alkotmányjogi panaszeljárásokban.

Orosz Anna és Tóth Endre

Takács Flóra

Takács Flóra tüntetést szervezett a kormányfői szónoklat idejére, de a tüntetést a rendőrség önkényesen megakadályozta.

Takács Flóra és Takács Borbála, a MostMi csoport aktivistái tüntetni akartak Orbán Viktor miniszterelnök szokásos „évértékelője” idején a rendezvénynek otthont adó Várkert Bazár előtt. Ezt a rendőrség mondvacsinált ürüggyel jogellenesen megakadályozta. A jogsértést a bíróság is jogerősen megállapította. Igaz, csak az évértékelő után 3 nappal. Takács Flóráék ezért személyhez fűződő jogsértés megállapítása és kártérítés érdekében indítottak pert a rendőrség ellen. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei végül megnyerték a pert, és a rendőrségnek fizetni kellett, mert önkényesen megsértette az Alaptörvényben garantált gyülekezési jogukat.

A pécsi Heindl Péter évek óta küzd az általa törvénysértőnek tartott kormányzati plakátkampányokkal szemben

Egyre ritkább, hogy a kormány gyűlöletplakátjai ellen feliratokkal, átfestéssel vagy leragasztással tiltakozók nyíltan vállalják a törvény betűjének megsértését. Az még ritkább, hogy egyenesen egy jogász teszi ezt. Márpedig Heindl Péter 13 éve szisztematikusan festékszóróval lábjegyzeteli a kormány hazugságait. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele attól is kivételesnek számít, hogy a polgári engedetlenséget nem egyszerűen tiltakozási lehetőségnek tekinti, hanem az antidemokratikus rezsimmel szembeni állampolgári kötelességnek. Pere arról is szól, meddig tart a véleménynyilvánítás szabadsága.