2013. 02. 27.

Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

Mint ismeretes, 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

A megszólított 15 címzett közül kettő, a Sodexo és a Quaestor annak ellenére sem válaszolt, hogy egy hónap után a felhívást újból megkapta.

A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni.

Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

Ehhez képest feltűnően semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le.

Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. Míg az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.” Az állami ügynökség ezek szerint különösen hasznosnak tekinti, ha egy olyan orgánumban jelenhet meg, amelyik a legkisebb az országos napilapok között, és eladott példányait ötezer alá taksálják. Igaz, az NFÜ önképe szerint nem hirdet, hanem tájékoztat a lapban, márpedig az kötelezettsége.

De nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Vodafone vagy a Procter & Gamble is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

Kiadja:

Amnesty International Magyarország, Arany Liliom Alapítvány, Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Budapesti Szociális Forrásközpont, Csillagfény Alapítvány, coMMMunity.eu, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Európai Roma Jogok Központja (ERRC), Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE), Háttér Társaság a Melegekért, Krétakör, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet), Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Méltóságot Mindenkinek Mozgalom, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, Partners Hungary Alapítvány, Polgár Alapítvány, Romaversitas Alapítvány, Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa, Társaság a Szabadságjogokért, Terne Cserehájá Egyesület

 

A Sodexo 2013. március 7-én válaszolt a civil szervezetek ismételt megkeresésére. A cég ügyvezető igazgatói arról tájékoztatták a levélküldő szervezeteket, hogy a Sodexo „elítéli a gyűlöletkeltést, a diszkrimináció minden fajtáját és elhatárolódik az olyan médiumoktól is, akik az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek. Hirdetést nem támogatunk, ill. nem jelentetünk meg a jövőben sem olyan felületen, mely az etikai elveinknek nem megfelelő”. A válaszból ugyanakkor nem derül ki, hogy a vállalt vezetői a Magyar Hírlapot e kategóriába sorolják-e.

A Telekom az ismételt megkeresésre 2013. március 13-án válaszolt. A vállalati fenntarthatóságért felelős vezető arról tájékoztatta a civil szervezeteket, hogy minden hirdetést leállítottak a Magyar Hírlapban, az teljes egészében kikerült a hirdetési portfóliójukból. Ezzel hatra nőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek kifejezetten vállalták, hogy nem hirdetnek többet a gyűlöletkeltő médiumban.

A 15 címzett válaszából készített összefoglalót elolvashatja itt.

A cégek és az NFÜ által küldött egyes válaszokat itt olvashatja:

CIB Bank

ERSTE Bank

FedEx

GDF Suez

IKEA

Magyar Államvasutak

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

OTP Bank

Procter & Gamble

Magyar Posta

Sodexo

Sodexo nemzetközi központja

Szerencsejáték Zrt.

Telekom 1.

Telekom 2.

Vodafone