2010. Július 09. Jogvédők kritizálják a kormány közbiztonsági törvénycsomagját A Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan, indokolatlan szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság  Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint. A két szervezet ezért a törvényjavaslat visszavonását kéri a Kormánytól. 2010. Július 09. A Helsinki Bizottság és a TASZ véleményezte a közbiztonsági törvényjavaslatot A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak. 2010. Július 08. Legfelsőbb Bíróság: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek A  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen indított perben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek. 2010. Június 23. Jogerősen is pervesztes a BRFK az adatperben A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megerősítette, hogy közérdekű adat a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk vitt ügyek száma. A Magyar Helsinki Bizottság így jogerősen is megnyerte a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt 2007-ben indított pert. A rendőrkapitányságokat a bíróság arra kötelezte, hogy közöljék a területükön 2007-ben kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát. 2010. Június 15. Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Match A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt vak felperes első fokon pert nyert a Csemege-Match Zrt. ellen, mert annak alkalmazottjai nem engedték, hogy a felperes vakvezető kutyájával belépjen a cég által üzemeltetett egyik közértbe. A Fővárosi Bíróság kimondta: vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett személy csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. 2010. Június 10. Elfogadhatatlan a Fidesz javaslata az alkotmánybírák jelölésének új szabályairól A Magyar Helsinki Bizottság szerint sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik a jogvédelem jelenlegi szintjét a Fidesz javaslatai, amelyek megváltoztatnák az alkotmánybírák jelölésének szabályait, lehetővé téve, hogy a Fidesz gyakorlatilag önállóan, egyeztetés nélkül dönthessen az alkotmánybírák személyéről. 2010. Június 10. A köztársasági elnökhöz fordult a Helsinki Bizottság a „három csapás” törvény miatt A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a „három csapás” néven ismertté vált törvényt ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. 2010. Június 09. Az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának jelentése Magyarországról Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT) közzétette jelentését 2009-es magyarországi időszaki látogatásáról, melynek során a CPT delegációjának tagjai büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és pszichiátriai intézeteket kerestek fel. 2010. Május 19. A Büntető Törvénykönyv szigorítása szakmailag megalapozatlan, nem hatékony és alkotmányellenes A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. 2010. Április 21. A Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul Budapest, 2010. április 21. – A Magyar Helsinki Bizottság számos rendőrkapitányságot perelt be közérdekű adatok megismerése érdekében, miután azok megtagadták a 2008-ban büntetőügyekben kirendelt védők nevének és az egyes ügyvédekre oszott ügyek számának kiadását. Eddig két, immár jogerős megyei bírósági ítélet született a perekben, ellentmondásosan döntve a kérdésben.  Most a Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy hozzon döntést arról, közérdekű adatnak minősülnek-e az adófizetők pénzén, állami feladatot ellátó kirendelt védők nevei és az általuk vitt ügyek száma. 2010. Március 18. Jogellenes és szívtelen az ismeretlen állampolgárságú gyerekek repatriálása Nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult. 2010. Március 17. A Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány által elrendelt belső vizsgálat alátámasztja a Helsinki Bizottság kirendelt védői rendszerrel kapcsolatos kritikáját A Magyar Helsinki Bizottság adatkérését követően a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány saját kezdeményezésére vizsgálatot indított a megye illetékességi területén működő rendőrkapitányságok kirendelési gyakorlatának áttekintése céljából. A vizsgálat eredménye szerint „egyes ügyvédek személye preferált, a kirendelési gyakorlat eltorzult, aránytalan képet mutat”. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy egyes kapitányságokon ugyanaz az egy vagy két védő kapja a kirendelések 60-70%-át, de van példa 82%-os preferáltságra is. 2010. Március 09. Cikksorozat a hontalanokról Megjelent Ivicsics Noémi, a Magyar Helsinki Bizottság gyakornokának a hontalanok helyzetét bemutató cikksorozata. 2010. Március 03. A strasbourgi bíróság felfüggesztette egy afgán kiskorú menedékkérő átadását Görögországba Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt. Nemzetközi szervezetek és jogvédők szerint a görög menekültügyi rendszer jelenleg képtelen a feladatainak ellátására. 2010. Február 17. Kiutasítás és emberi jogok Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete. 2010. Február 05. A nemzetközi védelem nem EU-harmonizált formái Magyarországon (2009) Szerző: Gyulai Gábor 2010. Január 28. Másfél év mérlegen A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése 2010. Január 27. Zaklatásnak minősülnek a kiskunlacházi polgármester romaellenes kijelentései az EBH szerint Megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester – ezt állapította meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán. Répás József polgármester 2008 novemberében egy gyilkosság után arról beszélt, hogy elég volt a "romaerőszakból". 2010. Január 21. Pert nyert a Helsinki Bizottság az ORFK, a BRFK és 16 budapesti kerületi rendőrkapitányság ellen A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a bíróságok arra kötelezték, hogy közöljék a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát. 2010. Január 13. Alkotmánybírósági indítvány egy diszkriminatív jogszabályi rendelkezés miatt Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony.