Határmegfigyelés (2007-)

A nemzetközi védelemre szoruló külföldiek hozzáférésének elősegítése Magyarország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottság 2009. február 11-én közös sajtótájékoztatón mutatta be a 2006. december 28-i háromoldalú együttműködési megállapodásuk alapján közösen megvalósuló határmegfigyelő program első évéről (2007) szóló jelentést. A sajtótájékoztatón a három szervezet képviselői megerősítették, hogy a határmegfigyelő program jelentős előrelépést jelent a szervezetek együttműködésében, amelyet a jövőben is folytatni kívánnak.

A magyar megállapodás aláírása óta Európa több országában is e megállapodás szolgált a határmegfigyelés terén a civil és hatósági együttműködés szabályozásának alapjául. Hasonló megállapodások jöttek létre Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban. Az Egyesült Királyságban és Angolában ugyancsak hasonló együttműködés kialakításán dolgoznak.

Minden államnak joga, hogy megszabja, mely feltételek mellett engedi be a külföldieket az országba. Ezt részletesen szabályozza a magyar és az európai uniós idegenrendészeti, migrációs joganyag. Emellett azonban Magyarországon is tiszteletben kell tartani a menekültek védelmére vonatkozó – a hazai és a nemzetközi jogból fakadó – emberi jogi kötelezettségeket. A menekültek védelme azonban kiüresedik, ha a menekülők a biztonságot nyújtó országba (fizikai vagy jogi akadályok miatt) nem tudnak belépni és ott védelmet keresni, menedékkérelmet benyújtani.

A háromoldalú megállapodás lehetővé teszi, hogy a határmegfigyelő program során a Helsinki Bizottság megfigyelje, hogyan érvényesül a Rendőrség gyakorlatában a menedékkérőknek az országba való bejutáshoz és a menedékkérelem előterjesztéséhez fűződő joga, milyen a Rendőrség által feltartóztatott külföldiekkel való bánásmód és joggyakorlat. A 2007 eleje óta folyó rendszeres határmegfigyelő tevékenység helyszíne a Ferihegyi repülőtér, valamint az ukrán és szerb határszakaszok. Megfigyelőink felkeresik az érintett határátkelőket, előállító helyiségeket és idegenrendészeti osztályokat, és a látogatások során találkoznak a feltartóztatott külföldiekkel, köztük menedékkérőkkel is, illetve betekinthetnek a különböző idegenrendészeti eljárások során keletkezett határozatok iratanyagába is.

A 2009-ben nyilvánosságra hozott, „A menedékkérők hozzáférése az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz a Magyar Köztársaságban” című jelentést az ORFK, az UNHCR és a Helsinki Bizottság szakértőiből álló háromoldalú munkacsoport készítette elő. (A jelentés angol nyelvű változata itt letölthető.) A munkacsoport tíz pontban fogalmazta meg ajánlásait a további együttműködésre, valamint a Rendőrség által intézkedés alá vont külföldiek jogainak hatékonyabb védelmére vonatkozóan.

A háromoldalú együttműködés jegyében az ORFK, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Regionális Képviselete és a Helsinki Bizottság 2010 végén jelentette meg második, ezúttal a határmegfigyelés két évét összegző jelentését. A határmegfigyelő program 2008-2009-ben című kiadvány magyar és angol nyelven is elérhető.

A projektben együttműködő szervezetek 2010-es határmegfigyelő tapasztalatairól szóló jelentés szintén elérhető magyar és angol nyelven.

A határmegfigyelő projekt 2011-es tapasztalatairól szóló jelentés magyar és angol nyelven elérhető.

A 2012-es év folyamán a korábbi megállapításokon túl hangsúlyosabban merült fel, hogy a magyar hatóságok eljárásuk során tartsák tiszteletben az ENSZ gyermekjogi egyezményének rendelkezéseit és a kiutasításra irányuló eljárásokban minden esetben egyéniesítve, érdemben vizsgálják a gyermek mindenek felett álló érdekét és törekedjenek arra, hogy határozataikban a releváns gyermekvédelmi szempontok is megjelenjenek.

A határmegfigyelés 2012-es tapasztalatiról szóló éves jelentésünk magyar és angol nyelven is elérhető.

A 2013-as jelentések magyar és angol nyelven is elérhetőek.

A határmegfigyelésnek a jogszabályok vagy a hatósági jogalkalmazás hiányosságait is napvilágra hozó konkrét eredményei reményeink szerint elősegítik azt, hogy Magyarországról senkit semmilyen körülmények között ne küldjünk vissza olyan országba, ahol üldözés veszélyének, vagy kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve.

Támogató: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselet