Ki kell vizsgálni a röszkei tömegoszlatást

A tegnapi röszkei összecsapásról nyilvánosságra került felvételek egyértelműen alátámasztják, hogy menekülők egy csoportja erőszakosan a rendőrökre támadt. A támadásban kormányzati információk szerint 14 rendőr sérült meg. A média hírt adott arról is, hogy lengyel, szlovák ausztrál újságírókat vett őrizetbe a rendőrség, a lengyel és az ausztrál újságírót a sajtóértesülések szerint gumibottal megverték. Ugyancsak rendőri bántalmazásról számoltak be a szerb állami televízió munkatársai. Az elérhető felvételekből az is egyértelmű, hogy olyan helyeken került sor tömegoszlatásra könnygázzal, ahol sok volt a gyerek, ami miatt pánik alakult ki.

Azt ésszerűen nem feltétezhetjük, hogy ennyi újságíró támadt a rendőrökre, és a nyilvánosságra került felvételek szerint (pl. az Index videóján) amikor a menekülők elkezdték a kerítést rugdosni és a rendőröket kövekkel dobálni, a helyszínen már nem tartózkodtak gyerekek, így minden bizonnyal nem az ekkor – valószínűleg indokoltan – használt könnygáz érte el a gyerekeket.

Mindez azt a verziót támasztja alá, amely szerint a kapu betörése után egy ponton a rendőrök visszahúzódtak, és visszavonták a vízágyút is, amit a menekülők úgy értelmezhettek, hogy át lehet menni a határon – az RTL Klub riportere szerint „thank you” felkiáltásokkal és vastapssal vonultak a határállomás magyar részére, ahol azonban a tudósítás szerint durván „lecsaptak rájuk a TEK-esek”. Vélhetőleg ekkor érte a könnygáz a gyerekeket, és az újságírókat is ekkor gumibotozták meg.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azonban nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, mi váltotta ki az eseményeket, és azok pontosan hogyan zajlottak. Néhány dolgot azonban bizton kijelenthetünk már most is:

• Kezdettől egyértelmű volt, hogy a Magyarország határánál (már magyar területen) feltorlódó, megfelelő ellátás – élelem, szállás és orvosi segítség – nélkül hagyott tömegben jelentősen meg fog nőni a feszültség, különösen úgy, hogy az ezres nagyságrendű tömegből naponta 60–70 ember jut el addig, hogy legalább a menedékkérelmét benyújthassa. A magyar kormány és a rendőrség is pontosan tudta már hetekkel ezelőtt azt, hogy a határ lezárását követően a déli határ egyes pontjai puskaporos hordóvá válnak, ahol a legkisebb szikra is robbanáshoz vezet. Éppen ezért vezényelt oda a kormány több ezer rendőrt, TEK-est és katonát. Lett volna tehát mód felkészülni a kockázatokra, és lett volna lehetőség ezt humánus módon megtenni – nem csak fenyegetéssel, rendvédelmi, rendészeti eszközökkel, hanem a minimálisan elvárható ellátás biztosításával is, csökkentve az erőszakos események kialakulásának veszélyét.
• Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint a tegnapi összecsapásokkor a rendőrség törvényesen, szakszerűen, túlzások nélkül látta el a feladatát. Nyilvánvaló, hogy ez a kijelentés megalapozatlan, hiszen ilyen gyorsasággal nem lehet lefolytatni egy tisztességes vizsgálatot. Az események és nyilatkozat között eltelt idő még az összes felvétel beszerzésére és megtekintésére sem elég, nemhogy a történések kellően alapos elemzésére.
• Nyilvánosságra kell hozni a vágatlan rendőrségi felvételeket, a tényállás ennek hiányában nem tisztázható megfelelően.
• Tudjuk, hogy a rendőrségi törvény alapján tömegoszlatás során a rendőrség nem vizsgálja a helyszínen tartózkodók egyéni felelősségét. A könnygáz természeténél fogva mindenkit érint egy adott helyen, így elképzelhető, hogy a jogszerűen használt könnygáz olyanokat is ér, akik maguk semmi jogelleneset nem követtek el. Azt azonban mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy a rendőrök valóban visszavonultak-e a menekülők belépését megelőzően, és ha igen, úgy ki és milyen okból adott erre parancsot, és megfelelően tájékoztatta-e a rendőrség a menekülőket arról, hogy a rendőrség visszahúzódása nem jelent engedélyt a megrongált kapun keresztüli belépésre. Azt is vizsgálni kell, hogy az intézkedésről döntő rendőrök figyelemmel voltak-e a tömegben tartózkodó gyermekek nagy számára és a rendőrségi törvénynek arra a rendelkezésére, amely szerint gyermekkorúval szemben legfeljebb testi kényszer és bilincs alkalmazható, súlyosabb kényszerítő eszköz – így könnygáz és gumibot – nem.
• Ellentétben a könnygázzal és a vízágyúval, a gumibot használata nem érint szükségszerűen mindenkit, aki a tömegben tartózkodik. Ki kell ezért vizsgálni, hogy milyen körülmények között került sor több újságíró meggumibotozására, akikről a náluk lévő felszerelés miatt nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nem tartoznak a jogsértők közé, és akik közül többen azt állítják, hogy azután is továbbütötték őket, miután felhívták a figyelmet újságírói mivoltukra.
• Ki kell vizsgálni, kinek a döntése nyomán és milyen alapon állítottak elő több újságírót [akiknek az esetében az, hogy esetleg a tömeggel együtt átsodródva Magyarország területére léptek, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól törvény 8. § (1) bekezdése alapján nem büntethető akkor sem, ha esetleg szándékosan lépték át a határt], az ilyen eljárásokat pedig haladéktalanul meg kell szüntetni.