Két újabb rendőrt ítélt el a 2006-os bántalmazások kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla
Két, a 2006-os őszi események során szolgálatot teljesítő rendőrt ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla, amiért tétlenül nézték, ahogy intézkedő kollégáik egy fiatalembert súlyosan bántalmaztak.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt fiatalembert elfogásakor, illetve azt követően a járőrautóhoz kísérésekor ismeretlen rendőrök több alkalommal megrúgták, illetve egy alkalommal ököllel szemen is ütötték. A sértettet képviselő Győző Gábor ügyvéd elmondta: az ügy érdekessége, hogy az ügyészség nem tartotta indokoltnak a vádemelést a tétlen rendőrökkel szemben, ezért a bírósági eljárásban pótmagánvádlóként eljáró sértettet (és ezzel együtt az ügyészség helyett a vádat) kellett képviselni. A 2012. március 8-i döntés nem jogerős, az ügy harmadfokon a Kúria előtt folytatódik.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt fiatalember 2006. szeptember 19-ről 20-ára virradó éjszakán vett részt a budapesti eseményekben, és a tömegoszlatást végző rendőrökkel szembeni fellépése miatt fogták el a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (ma Készenléti Rendőrség) rendőrei. A két elítélt rendőr végezte a sértett bilincselését és fogta őt közre, miközben a járőrautóhoz kísérték.
Az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában mindkét vádlottat felmentette. A másodfokú bíróság indoklása szerint, bár nem ezek az elítélt rendőrök követték el a bántalmazásokat, azokat szerepükből adódóan mindenképpen látniuk kellett, és rendőrként kötelezettségük lett volna megkísérelni megakadályozni bántalmazó rendőr kollégáikat tettük elkövetésében, de legalább jelenteniük kellett volna az esetet parancsnokuknak. E kötelességek elmulasztásával a két rendőr ún. pszichikai bűnsegédként vett részt a bűncselekmény elkövetésében. A Fővárosi Ítélőtábla ezért – az elsőfokú felmentő ítéletet megváltoztatva – mindkét rendőrt elítélte bántalmazás hivatalos eljárásban és testi sértés miatt. Egyiküket egy év, másikukat két évre próbára bocsátotta a Fővárosi Ítélőtábla.
A másodfokú bíróság kiemelte: míg egy civil nem vonható felelősségre, ha végignéz egy bántalmazást, a rendőrökre az átlagemberekhez képest többletkötelezettség hárul. A dr. Nehrer Péter bíró vezette másodfokú tanács azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrök nem állhatnak bosszút az eljárás alá vont polgárokon, ugyanis az nem jogállam, hanem rendőrállam lenne. A rendőrök felelőssége kapcsán arra is utalt, hogy a rendőr társadalomnak ki kellene vetnie magából azokat a rendőröket, akik bántalmazást követnek el, nem pedig hozzájárulnia tettük büntetlenül maradásához.
Az ügyről és a jogerős ítéletről a Helsinki Bizottság blogján olvashat bővebben.