Kártérítés jogsértő fogvatartásért

A debreceni Zsák Ferenc ügye 2011 májusában indult, amikor az Audi vesztegetés miatt feljelentette őt. A feljelentés előzménye, hogy a Zsák Ferenc által vezetett környezetvédő szervezet bíróságon megtámadta egy győr-környéki Audi-beruházás környezethasználati engedélyét, majd – miután hosszas egyeztetés után írásba foglalt, ügyvéd által szerkesztett megállapodás született arról, hogy a vállalat jelentősebb összeget fizet a szervezetnek környezetvédelmi célú projektek megvalósítására – a környezetvédők elálltak a pertől. A Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya az Audi feljelentése nyomán társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indított nyomozást, a Zsák elleni büntetőeljárás ma is folyik.

A környezetvédőt 2011. május 30-án őrizetbe vették, és az ügyészség – a szökés és az eljárás meghiúsításának veszélyére hivatkozva – indítványozta előzetes letartóztatását. Az első fokon eljáró Debreceni Városi Bíróság nem találta indokoltnak a büntetlen előéletű környezetvédő szabadságának megvonását, ám az ügyész fellebbezett. A másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság döntése előtti két hétben idézésre Zsák maga utazott a fővárosi kihallgatására Debrecenből, és írásban is kiegészítette az őrizet ideje alatt tett vallomását. 2011. június 16-án a megyei bíróság mégis úgy látta, igaza van az ügyészségnek, és egy hónapra elrendelte Zsák előzetes letartóztatását. Ezt még egyszer meghosszabbították, és a gyanúsított csak október 5-én szabadulhatott, amikor a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a letartóztatását megszüntette. Ez a végzés, mint ahogy a korábbi döntések sem tértek ki érdemben arra, milyen körülmények alapján jutott arra az ügyészség, illetve a bíróság, hogy az idézésre megjelenő, részletes vallomást tevő Zsák meg akarja hiúsítani az eljárást, és/vagy szökni akar.

A környezetvédő fellebbezéseiben számos olyan mozzanatra is utalt, amelyet a fogvatartásának elrendelésénél nem értékeltek. A férfi 16 éve élt élettársi kapcsolatban, rendszeres jövedelemmel rendelkezett, szervezetét 1990 óta vezette, büntetlen előéletű volt; s talán a legfontosabb, hogy az alatt a 15 nap alatt, amíg szabadlábon védekezett, a hatósággal együttműködött, és semmi nem utalt rá, hogy szökni akarna, vagy befolyásolni tudná/próbálná a tanúkat. Ezekre a körülményekre azonban a bírósági döntések nem fordítottak figyelmet.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt környezetvédő az Emberi Jogok Európai Bíróságán kérelmezte, hogy a strasbourgi bírák mondják ki: Magyarország megsértette emberi jogait, amikor szükségtelenül tartották fogva, és nem vették figyelembe erős érveit a letartóztatásával szemben. Szintén sérelmezte fogvatartásának körülményeit: időnként 20 fősre duzzadó létszámú zárkájának zsúfoltságát és azt, hogy a melegrekordokat hozó időszakban a zárka ablakára szerelt kilátás-gátlók a megfelelő szellőztetést gyakorlatilag lehetetlenné tették, amit fokozott, hogy előzetes letartóztatottként a kérelmező még ilyen körülmények között is csak heti egy zuhanyzásra volt jogosult, és súlyos térdfájdalmai miatt még a napi egyórai sétán sem tudott részt venni.

A strasbourgi bíróságnak lehetősége van arra, hogy még a döntés előtt felhívja a feleket: fontolják meg az egyezségkötés lehetőségét. Jelen esetben is ez történt, és a bíróság felhívása nyomán a magyar kormány úgy nyilatkozott, kész a Zsák Ferencet ért jogsértésekkel kapcsolatos vagyoni és nem vagyoni kár, valamint a strasbourgi eljárási költségek megtérítése érdekében 6.500 eurónak megfelelő egyezségi összeget megfizetni. Az egyezség Zsák Ferenc számára is elfogadható volt, így az ügy „békés rendezés” keretében lezárult.

Zsák 2014 januárjában kérte a kormány által vállalt kártérítési összeg kifizetését.

Az ügy lezárásáról rendelkező bírósági döntés elérhető itt:  http://goo.gl/sSaA1N