Érvénytelen kérdésre érvénytelen szavazatot!

A Magyar Helsinki Bizottság arra buzdítja a választópolgárokat, hogy menjenek el az október 2-i népszavazásra, és szavazzanak érvénytelenül.

Mi közünk hozzá?

A Magyar Helsinki Bizottság egy emberi jogokat védő civil szervezet, ami 25 éve foglalkozik többek között a menekültek védelmével. Valljuk, hogy a háború, terror, kínzás és üldözés elől menekülőknek védelmet kell nyújtanunk, nem fokozni a szenvedésüket. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek éljenek és élhessenek emberi jogaikkal, ezért a legkiszolgáltatottabbak, így a menekültek védelmével és képviseletével foglalkozunk, és következetesen fellépünk a jogállam rombolása ellen is. A menekültügyi kérdésekre a megoldást a szolidaritásban és a nemzetközi és európai uniós együttműködésben látjuk.

Miért szólunk bele?

Vétkesek közt cinkos, aki néma: ha nem mondanánk el a véleményünket, cinkosságot vállalnánk egy hazug és rendkívül kártékony politikai manőverrel. Felelősségünknek érezzük, hogy megszólaljunk ebben a fontos közéleti kérdésben. Azért is, mert a kényszernépszavazás nem csupán a menedékkérőknek rossz, de nekünk, magyar állampolgároknak, a magyar társadalomnak is az. Ez a népszavazás a hazánk számára létfontosságú európai uniós együttműködést kezdi ki, és roncsolja a társadalmi szolidaritást.

Miről tereli el a figyelmet a népszavazás?

Ez a népszavazás egy elterelő hadművelet, aminek az a célja, hogy ne az ország sorsát érintő valós problémákról, az oktatás, az egészségügy, a munka világának válságáról, a kivándorlásról, a szegénységről és a korrupcióról beszéljünk. Magyarország lemarad és bezárkózik: a velünk együtt az EU-hoz csatlakozó országok közül a második legszegényebbek lettünk, pedig ez nem volt mindig így. Ezt a referendumot a kormány kezdeményezte, és egyes egyedül a kormány politikai érdekeit szolgálja. Mindez a népszavazásnak, ennek a fontos demokratikus intézménynek a megcsúfolása.

Miért nincs értelme a népszavazásnak?

Bár az állami hirdetések és plakátok azt harsogják, és a népszavazási kérdés maga is azt sugalmazza, hogy szavazatainkkal valamiféle kényszerkvótát van lehetőségünk elutasítani, erről szó sincs. 2015 szeptemberében az uniós tagállamok minisztereiből, köztük a magyar kormány képviselőjéből álló Tanács hozott egy kötelező döntést a Görögországból és Olaszországból más EU-tagállamokba áthelyezendő menedékkérőkről. Ez azt írja elő, hogy 1 294 menedékkérő kérelmét Magyarországon kell megvizsgálni, vagyis minden hétezerötszázadik magyarra jut egy menedékkérő, ami elhanyagolhatóan alacsony szám.

A népszavazási kérdés ráadásul nem egyértelmű, és jogi szempontból értelmetlen.

Amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, elfogadta azokat a szabályokat, amelyek alapján az EU előírta, hogy Magyarországnak is részt kell vállalnia az egész kontinenst érintő probléma rendezésében. Amit az EU-ban már egyszer eldöntöttünk, azon nem változtathat a népszavazás – a fenti 2015-ös döntést a kormány maga is az unió bíróságán támadta meg.  A demokratikusan meghozott uniós döntéseket – amelyek meghozatalában országunk is részt vett – önkényesen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit az EU még nem döntött el, azon sem tud a népszavazás változtatni. Ugyanis az EU-ban a jövőre nézve nem született olyan döntés és nem is tárgyalnak arról, hogy kötelező kvótát írjanak elő. Se menekülteknek az EU-ba telepítéséről, se menedékkérőknek az EU-n belüli áthelyezéséről.  Ha lenne is ilyenről szó a jövőben, a döntéshozatalban Magyarország is részt venne, így nélkülünk nem is írhatna elő senki semmit.

Miért kényszernépszavazás?

A szavazásra feltett kérdés nem tisztázza, kinek és mire is adna felhatalmazást az igen szavazatok győzelme. Ez jogi nonszensz. Az állampolgárt arra kényszeríti, hogy szavazatával egy jogszerűtlen és értelmetlen kérdésre adjon választ. A hazug és sokmilliárdos kormánypropaganda pedig azt a hamis látszatot kelti, mintha itt „sorskérdésről” lenne szó, és azt sugallja, hogy aki nem a kormánynak kedves választ adja vagy távol marad a népszavazástól, az legalábbis felelőtlen, de még inkább hazaáruló.

Ha nem a feltett kérdésről, akkor miről is szavazunk valójában?

Bizonyos értelemben az ország jövőjéről. Egy a kormány számára kedvező eredményes népszavazás elmérgesítené Magyarország és az Európai Unió viszonyát. Az eredménytelen, a kormány számára kedvezőtlen eredménnyel záruló népszavazással viszont a társadalom jelezné a kormánynak: elutasítja a gyűlöletkeltést és fontosnak tartja a társadalmi és az európai szolidaritást és az Európai Uniót.

Miért nem az igennel szavazásra buzdítunk?

Nem hisszük, hogy rossz kérdésre lehet jó választ adni. Az „igen” szavazat növeli annak az esélyét, hogy érvényes lesz a népszavazás, mert a szabályok szerint a népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok fele érvényesen „igen” vagy „nem” szavazatot adott le. Az érvénytelen szavazatok ellenben nem növelik az érvényesség esélyét. A „nem” szavazat egyértelműen a kezdeményező kormány homályos és manipulatív szándékainak felelne meg, felhatalmazást és muníciót kínálna a további önkényeskedéshez. Az „igen” szavazat látszólag a népszavazási provokációra adható legmarkánsabb elutasító válasz, de valójában az is a kormány érdekeit szolgálja, mert elfogadja a rossz kérdést, valamint növeli a részvételt, vagyis a népszavazás érvényességét segíti elő.

Akkor meg miért nem a távolmaradásra buzdítunk?

A távolmaradókról nem lehet tudni, hogy miért nem szavaztak, mert ennek számtalan oka lehet: Magyarországon általában a választópolgároknak csak 50-60 százaléka megy el szavazni. A közügyekben való részvételt kiemelkedően fontos emberi jognak és a demokrácia alappillérének tartjuk. Valljuk, hogy a demokráciában aktívan kell részt vennünk, aktívan kell kinyilvánítanunk a véleményünket. Aki érvénytelenül szavaz, azt üzeni, hogy fontosnak tartja a népszavazásokat, szeretné, ha meghallgatnák az ő véleményét is, de ezt a kérdést értelmetlennek tartja, és ezért elutasítja.

Mi az előnye az érvénytelen szavazatoknak?

Az érvénytelen szavazatok nem növelik annak az esélyét, hogy érvényes lesz a népszavazás, viszont egyértelmű üzenetet küldenek. Nagy előnye az érvénytelen szavazatnak, hogy a szavazás végeredményében megjelennek, mégpedig külön rovatban. Márpedig a Magyar Helsinki Bizottság abban bízik, hogy sok olyan ember van az országban, aki viszolyog a mostani álreferendumtól és felismeri a kormány aljas szándékát. A legjobb, amit tehetünk, ha aktívan fejezzük ki elutasító véleményünket, elmegyünk szavazni, átvesszük a szavazólapot és érvénytelen szavazólapot dobunk be az urnába.

Egy demokrácia mellett elkötelezett jogvédő szervezet hogyan buzdíthat érvénytelen szavazásra?

Érvénytelenül szavazni nem jogszabálysértő. Ez a politikai véleménynyilvánítás legitim formája. Amennyiben valaki aktívan akarja elutasítani egy szavazás hamis alternatíváit, így teheti meg a leghatásosabban. A népszavazásban mintaországnak tekintett Svájcban sokszor 10 százalék feletti az érvénytelen szavazatok aránya.

Hogyan lehet biztonságosan érvénytelenül szavazni?

A legegyszerűbb, ha a szavazólapon található mindkét, tehát az „igen” és a „nem” karikába is keresztet teszünk, és voksunkat így adjuk le. Ezt különösen azoknak ajánljuk, akik attól tartanak, hogy az üresen hagyott szavazólapra majd valaki ráhamisítja a neki kedves választ.​