Ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása a MostMi tüntetésének betiltása alapján hozott bírósági határozat után
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.
Amint arról több hírportál is beszámolt, két héttel ezelőtt a MostMi csoport által Angela Merkel látogatása napjára bejelentett és a BRFK által tudomásul vett tüntetést a rendőrség a tüntetés tervezett napján telefonon megtiltotta. A tiltás alapja a TEK által hozott intézkedés volt, amely a gyülekezés helyszínét „műveleti területté” nyilvánította. A szervezőkkel telefonon közölt döntést jegyzőkönyvbe foglalták egy egyeztető tárgyaláson, így az nem volt vitatott, hogy a BRFK megváltoztatta a korábbi döntését. Bár a gyülekezési törvény alapján a jogellenes tiltást gyorsított, három napon belül lefolytatandó jogorvoslati eljárásban van lehetőség vitatni, a bíróság nem értett egyet a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjával, mely szerint a tiltás akkor is tiltás, ha arra nem határozat formában kerül sor, hanem telefonon, illetve jegyzőkönyvbe foglaltan. Így az sem lényeges, hogy a telefonos tiltásra messze a törvényes határidőn, vagyis a bejelentéstől számított 48 órán túl kerül sor.
Emlékezetes, hogy a Szent György térre 2013 márciusában a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa által bejelentett tüntetést azért tiltotta meg határozatban a BRFK, mert azt a TEK korábban lezárta. Akkor a bíróság a tiltás jogellenességét megállapította, felülvizsgálva a TEK-intézkedést is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezzel egyenértékű, ha a tiltásra határozat nélkül kerül sor.
A különbség a két eset között csak annyi, hogy a műveleti területté nyilvánítás megelőzi-e a gyülekezés bejelentését vagy sem. Most az a helyzet, ha a TEK a gyülekezés tudomásul vétele előtt zár le egy területet, akkor az oda bejelentett gyülekezés tiltását a bíróság három napon belül felül fogja vizsgálni. Ha azonban a TEK a gyülekezés tudomásul vétele után zárja le a terület, akkor az ellen csak panasszal lehet élni. Olyan jogorvoslattal, amelyet évekig bírál majd el a magyar igazságszolgáltatás, ahogy történt az a Kossuth téri kordon miatt szintén a Magyar Helsinki Bizottság által indított eljárásban. Akkor több mint négy év és egy kormányváltás kellett a jogsértés megállapításához.
Úgy látszik, visszatértünk a 2006-os állapotokhoz. Csak ma azok vannak kormányon, akik 2006-ban kordont bontottak.