A Helsinki Bizottság és a TASZ közleménye a Független Rendészeti Panasztestületről
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli a rendőrségi törvény parlamenthez benyújtott azon tervezett módosítását, amelynek elfogadása esetén létrejönne a Független Rendészeti Panasztestület. Amennyiben megalakul, a testület jelentős szerepet tölthet be a rendőrség civil kontrolljának megerősítésében, a jogvédők ugyanakkor figyelmeztetnek: elengedhetetlenül fontos, hogy olyan személyekből alakuljon meg a Testület, akiknek szakértelme és a rendvédelmi szervektől való függetlensége garantálja az új panaszmechanizmus hatékony működését.
A Kormány 2007. május 3-án nyújtott be törvényjavaslatot a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról. A javaslat, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges, rendelkezik a Független Rendészeti Panasztestület felállításáról. A javaslat szerint az öttagú testület olyan rendőrségi intézkedések kivizsgáláshoz rendelkezik széleskörű jogosítványokkal, amelyek az állampolgárok alapvető jogait érintik. Vizsgálata alapján a testület ajánlást tesz a panasz elbírálására jogosult országos rendőr-főkapitánynak, aki döntése során csak indokolt határozatban térhet el az ajánlásban foglaltaktól. Az ajánlást a testület anonimizált formában közzéteszi az interneten. Az alapjogi sérelemmel nem járó intézkedések elleni panaszok elbírálására továbbra is az eddigi rendszerben kerül sor, azonban a megpanaszolható intézkedések körét szélesíti a javaslat és illetékmentessé teszi az eljárást.
A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint régóta esedékes volt a rendőrségi panaszeljárások reformja, a két szervezet tapasztalatai szerint ugyanis a panasz jelenlegi formájában nem tekinthető hatékony jogorvoslatnak. A két jogvédő szervezet lassan évtizedes tevékenysége során a vizsgálatot végző rendőri szervek egyetlen panasznak sem adtak helyt, még olyan esetekben sem, amikor később a bíróság megállapította, hogy a panaszban sérelmezett cselekmény bűncselekmény volt. Az ORFK által a két szervezet rendelkezésére bocsátott adatok szerint 2006-ban több mint 7000 panaszt terjesztettek elő, amelynek csak kb. 13%-a bizonyult teljesen vagy részben megalapozottnak. Összehasonlítva ezt az egy évben foganatosított rendőri intézkedések 3 millió körüli számával, nyilvánvaló, hogy a panasz intézményét az állampolgárok nem használják ki, aminek részben a szükséges információ, részben pedig az eljárásba vetett bizalom hiánya az oka.
Mindkét probléma orvoslására lehetőséget nyújt a javasolt módosítás, hiszen a Testület felállítása jelentősen növelheti a panaszeljárással kapcsolatos állampolgári tudatosságot, és amennyiben a Testület megfelelően látja el a feladatát, megalapozhatja a panaszosoknak az eljárásba vetett bizalmát is. Mindez hosszú távon a sérelmes intézkedésekkel szembeni aktívabb fellépéshez, a rendőrség civil kontrolljának erősödéséhez, és ezen keresztül a rendőrségi tevékenység átláthatóbbá, demokratikusabbá válásához vezethet.
A jogvédők ezért üdvözlik a törvénymódosítási kezdeményezést, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az intézmény működésének hatékonysága jórészt a testületi tagok személyén múlik. A Helsinki Bizottság és a TASZ fontosnak tartja, hogy valóban független, megfelelő szakértelemmel bíró személyek alkossák a Testületet, és hogy a tagokról a civilekkel folytatott egyeztetés (amelyet a javaslat előír) ne puszta formalitás legyen.