Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA Varga és mások kontra Magyarország ügyben 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította: a hat kérelmező fogvatartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt tilalmát. Az EJEB emellett kimondta: a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága Magyarországon rendszerszintű probléma, és Magyarországnak 6 hónapon belül akciótervet kell kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentésére.
Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele – például olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegségben szenvedett. A másik öt panaszos esetében sem állt rendelkezésre 3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér, a zárkák nem kielégítő szellőztetése egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett, egyes szűkös zárkákban a WC-t csak egy függöny választotta el az élettértől, korlátozott fürdési lehetőség volt, és csótányok, ágyi poloskák nehezítették a bentlakók életét. Az ítélet szerint kb. 450 olyan további kérelem vár az EJEB döntésére, amelyekben a panaszosok a fentiekhez hasonló körülményekre, a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságára hivatkoznak, és az elmúlt években is több olyan döntés született, amelyekben az EJEB a túlzsúfoltság miatt marasztalta el Magyarországot.
Mindezek alapján az EJEB úgy ítélte meg, hogy a túlzsúfoltság rendszerszintű probléma, és ezért ún. pilot ítéletet hozott az ügyben. (Pilot eljárást akkor rendel el az EJEB, ha a beérkezett panaszok alapján egyértelművé válik, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések, és az egyedi panaszok ügyében hozott elmarasztaló ítéletek sem sarkallják arra az ország kormányát, hogy kezelje a problémát.) A pilot ítéletben az EJEB arra kötelezte az államot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki egy akciótervet a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására. Az EJEB ítélete szerint ennek módja a fogvatartottak számának csökkentése pl. a szabadságelvonással nem járó büntetések és kényszerintézkedések (házi őrizet, stb.) szélesebb körű alkalmazásával – a megoldás tehát nem egyszerűen új férőhelyek létesítése.
Az EJEB emellett úgy határozott, hogy a további, túlzsúfoltságot sérelmező kérelmek elbírálását a pilot ítélet ellenére nem függeszti fel, vagyis a kb. 450 hasonló ügyben folytatja az eljárást – ezzel is emlékeztetve Magyarországot fenti kötelezettségére.
Az ítélet magyar nyelvű összefoglalója itt érhető el, a Magyar Helsinki Bizottság által az ítéletről és a túlzsúfoltság okairól készített háttéranyag itt tölthető le.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a korábbi elmarasztaló ítéletek nyomán foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására. A beadvány itt érhető el.
Az esetről a következő, a JeMa (Jogesetek Magyarázata) 2015/3. számában megjelent elemzésben is olvashatnak:
Kirs Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának pilot ítélete a magyar büntetés-végrehajtási rendszer túlzsúfoltságáról
***
Európában Magyarországon a legnagyobb a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága.
A büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága folyamatosan nőtt Magyarországon az elmúlt években.
A túlzsúfoltsághoz az is hozzájárul, hogy csekély mértékben alkalmazzák a szabadságelvonással nem járó kényszerintézkedéseket, így pl. a házi őrizetet vagy a lakhelyelhagyási tilalmat.