Kérdezz-felelek a civilellenes törvény alkotmánybírósági panaszáról (Q&A)

Miért alkotmányellenes a külföldről támogatott civilek elleni új törvény?

A törvény alapján az a civil szervezet, amelyik legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles “külföldről támogatott szervezetként” regisztrálni egy nyilvános és közhiteles bírósági nyilvántartásba, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. A jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat  aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint csorbítja a véleménynyilvánítás és egyesülési jogukat. Ráadásul a szabályozás diszkriminatív is, hiszen bizonyos civil szervezeteket, például a sport vagy vallási egyesületeket nem kötelezi arra, hogy a külföldi források miatt az eddigiektől eltérő előírásoknak tegyenek eleget.

Miért pont a felsorolt 23 szervezet nyújtott be panaszt?

Közel 200 civil szervezet közös állásfoglalásban ítélte el elfogadásának pillanatában a civilellenes törvényt, mert az felesleges, káros és megbélyegzi a civil társadalmat. De egy állampolgár vagy szervezet csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz panasszal egy törvénnyel kapcsolatban, ha az őt közvetlenül érinti, és nincs más jogorvoslati lehetősége. A benyújtók saját értelmezésük szerint mind közvetlenül érintettek.

Ezek szerint csak ez a 23 szervezet érintett?

Minden civil szervezet érintett, mert a külföldről támogatott civil szervezeteket terhelő megbélyegzés és hátrányos megkülönböztetés visszatartja a civil társadalmat a külföldi támogatás elfogadásától, ennek ellenére alkotmányjogi panasszal csak az élhet, akit közvetlen és azonnali jogsérelem ér. A civileket megbélyegző törvény jogértelmezése azonban nem egységes az érintettség tekintetében. A bíróság értelmezése alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelyik 2017. január 1. óta kapott legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jogértelmezése szerint csak annak a szervezetnek kell magát regisztrálnia, így csak az lehet érintett, amelyik június 27. után, a törvény hatályba lépését követően kapott 7,2 millió forintot meghaladó támogatást.

Mit tehet az a szervezet, amelyik a 23 indítványozó szervezethez hasonlóan panasszal fordulna az Alkotmánybírósághoz?

Ha egy érintett szervezet úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, a Civilizáció Facebook-oldalán, a TASZ és a Helsinki Bizottság weboldalán útmutatóval együtt közzéteszünk az indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.

Érdemben fogja vizsgálni a bíróság a civilek alkotmányjogi panaszát?

Ha az érintettség fennáll, akkor az Alkotmánybíróság csak abban az esetben nem vizsgál egy alkotmányjogi panaszt, ha a panaszban megfogalmazottakat nem tartja alkotmányjogi értelemben alapvető jelentőségű kérdésnek, vagy álproblémának tekinti. Ha azonban erre a következtetésre jutnának a civilek alkotmányjogi panaszával kapcsolatban, akkor azt lehetne mondani, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Velencei Bizottság, az EBESZ, az ENSZ különleges jelentéstevői, az Egyesült Államok, a hazai és nemzetközi civil szervezetek tiltakozását  tartaná jelentéktelen problémának  az Alkotmánybíróság.

Mi fog történni a panaszeljárásban? Van-e szabály, amely arra kötelezi az Alkotmánybíróságot, hogy záros határidőn belül döntsön a kérdésben?

Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróságot nem kötik törvényi határidők. A törvény csak annyit mond, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.

Mi történik akkor, ha alkotmánysértőnek találja az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?

Ha az Alkotmánybíróság a törvény vagy annak egy rendelkezése Alaptörvény-ellenességét megállapítja, akkor a törvényt, illetve a problémás rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisített törvény vagy törvényi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

Mi történik akkor, ha nem találja Alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?

Számos más jogérvényesítési lehetőség áll nyitva az érintettek előtt, amelyet ki fognak használni. Kézenfekvő a strasbourgi bíróság eljárásának a kezdeményezése (amely a magyar törvény mintájául szolgáló orosz törvény miatt már folytat egy eljárást), illetve azok a civil szervezetek, akikkel szemben eljárások indulnak a törvényi kötelezettségek nem teljesítése miatt, bíróság előtt, és különböző jogorvoslati fórumokon érvelhetnek a törvény jogsértő volta mellett.