2010. 10. 30.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elmarasztalta Magyarországot

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével. A Bizottság méltatta néhány nemzetközi...

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.

A Bizottság méltatta néhány nemzetközi egyezmény ratifikálását, valamint a Független Rendészeti Panasztestület felállítását, ugyanakkor számos tekintetben kritizálta Magyarország emberi jogi teljesítményét. A testület 24 ajánlást fogalmazott meg, a legnagyobb hangsúlyt a romákkal szembeni mélyen gyökerező társadalmi előítéletek leküzdésére, illetve a büntető igazságszolgáltatás működési zavarainak kiküszöbölésére helyezve. A Helsinki Bizottság tevékenységi területeit érintően a Bizottság az alábbi megállapításokat tette.

A jelentés hosszan foglalkozik a romákat sújtó, széles körben elterjedt diszkrimináció és szegregáció kérdésével, és a közéletben tapasztalható nyíltan rasszista kijelentések és közlések mind gyakoribb előfordulásával. A Bizottság felhívja Magyarországot, hogy lépjen fel határozottan a feloszlatott Magyar Gárdatevékenységét tovább folytató személyekkel szemben, és szüntesse meg azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályok hatékony alkalmazását.

Az Emberi Jogi Bizottság súlyosan aggályosnak találta a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát, és ezzel összefüggésben a „három csapás törvény” által bevezetett kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést. A büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásának növelésén túl a Bizottság javasolja a szabadságelvonással nem járó szankciók alkalmazási körének bővítését.

A Bizottság aggodalmát fejezte ki a menedékkérők fogvatartása kapcsán, kritizálva hogy olyan, korábban már bezárt rendőrségi fogdákban hajtják végre az idegenrendészeti őrizetet, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb követelményeknek sem. A Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki a szomáli és afgán menedékkérők jogellenes kiutasításával kapcsolatban.

rendőri bántalmazásokkal összefüggésben a Bizottság kifogásolta a hatékony nyomozások hiányát, valamint azt, hogy a rendőrségi és büntetés-végrehajtási intézetekben a bántalmazásra hivatkozókat a rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosok vizsgálják meg, és nincs olyan független orvosszakértői testület, amely az ilyen jellegű panaszokat kivizsgálná. A Bizottság aggályosnak értékelte azt is, hogy csak akkor készülhet videofelvétel a kihallgatásokról, ha a terhelt azt kifizeti.

A Bizottság élesen kritizálta a 2006 őszén Budapesten elkövetett rendőri túlkapások kapcsán indult büntetőeljárások indokolatlan elhúzódását, és azt, hogy a több mint 200 eljárásból mindössze kettőben sikerült az elkövetők felelősségét megállapítani.

Külön felhívta az Emberi Jogi Bizottság a kormány figyelmét, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság függetlenségéhez elengedhetetlen, hogy a hatóság elnökét ne lehessen bármikor, indokolás nélkül elmozdítani.

Az Emberi Jogi Bizottság ülésével kapcsolatos információk az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának honlapján találhatóak.

A Bizottság Magyarországgal kapcsolatos jelentése itt olvasható teljes terjedelemben.

***

A Magyar Helsinki Bizottság 2010 márciusában összállította az ötödik országjelentés témaköreihez kapcsolódó legfontosabb kérdéseket, amely angol nyelven itt olvasható.

A Magyar Helsinki Bizottság által az országjelentéshez kapcsolódóan készített angol nyelvű párhuzamos jelentés itt, a legfontosabb problémák összefoglalása szintén angol nyelven pedig itt olvasható.