A kormány megtéveszti a közvéleményt a menekülők őrizetéről
Lázár János a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy a kormány „visszaállítja az idegenrendészeti őrizet intézményét”, és így „menekültkérelme elbírálásáig senki sem mozoghatna szabadon az országban”. Orbán Viktor ma mindezt megismételte. A kormány terve egyszerre értelmetlen és totálisan jogellenes. A Magyar Helsinki Bizottság öt pontban bemutatja, miért.
1. Nem lehet visszaállítani azt, amit soha nem szüntettek meg. Magyarország – az Európai Unióban szinte egyedülálló módon – évek óta tömegesen tartja fogva a menedékkérőket. Az elmúlt évben gyakran előfordult, hogy jóval több menedékkérő volt fogdán, mint nyitott táborban. Idén január 9-én például 225-en voltak őrizetben, miközben csak 163-an nyílt befogadó állomáson.
2. A menedékkérők legfeljebb menekültügyi, nem pedig idegenrendészeti őrizetbe kerülnek. A kettő nagyon hasonlít, de más a jogalapja. Idegenrendészeti őrizetbe csak a már kiutasított, jogellenesen tartózkodó külföldiek kerülhetnek, olyanok nem, akiknek az első menedékjogi eljárásuk még folyamatban van. A menedékkérők idegenrendészeti őrizetét korábban a strasbourgi bíróság és az Európai Bizottság is jogellenesnek nyilvánította, erre vezette be az Orbán-kormány 2013-ban – Európában elsőként – a menekültügyi őrizet speciális jogintézményét.
3. Az uniós és a magyar jog régóta lehetővé teszi a menedékkérők legfeljebb 6 hónapos (kisgyermekes családok esetén maximum 30 napos) fogvatartását, ennek egyik indoka lehet a nemzetbiztonsági veszély. Az őrizetet azonban csak kivételesen, szigorúan egyéni és részletesen kifejtett indokok alapján lehet elrendelni és fenntartani. (Ugyanúgy, ahogy egy magyar állampolgárt sem lehet börtönbe zárni csak azért, mert „a szeme se áll jól”, vagy ahogy nem lehet Vas megye egész lakosságát sem lecsukni pusztán azért, „mert a vasiak közt szép számmal akadnak bűnelkövetők”.) Sem az uniós jog, sem az Európai Emberi Jogi Egyezmény, sem a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a menedékkérők tömeges, egyéni vizsgálat és indokolás nélküli fogvatartását. Magyarul, ha felmerül a gyanú, hogy egy menedékkérő terrorista, őt a menedékjogi eljárás idejére őrizetbe lehet és kell venni. Nem lehet azonban ezen a címen – egy nagyon vegyes csoportot egyöntetűen megbélyegezve – minden menedékkérőt vagy akár a menedékkérők többségét bezárni. Ez a tömeges jogellenes fogvatartás olyan példája lenne, ami a demokratikus Európában sok évtizede óta nem létezik.
4. A terrorizmus valós veszély Európa számára, ami ellen az államoknak közösen, hatékony nemzetbiztonsági, titkosszolgálati és bűnüldözési eszközökkel kell fellépni. A közelmúltban a szélsőséges iszlám nevében elkövetett európai terrorcselekményeket jellemzően már Európában született, uniós állampolgárok követték el – nem menekültek, nem menedékkérők. Jellemzően még csak nem is szírek, irakiak vagy afgánok. (A Magyarországra érkező – vagy inkább itt áthaladó – menedékkérők többségét ők adják 2015 óta.) 2016-ban a Magyarországon védelmet kérő menekülők közül tízből négy nő vagy gyermek volt. Érthetetlen, a kormány miért gondolja, hogy a szír kisgyermekes családok, iraki egyetemi hallgatók vagy családjuktól elszakadt afgán gyerekek bezárása csökkentené a terrorveszélyt Magyarországon. A nemzetbiztonsági szűrés már most is a menedékjogi eljárás része, amit az illetékes szakhatóságok már ma is a legjobb tudásuk szerint végeznek.
5. A menedékkérők őrizete rendkívül sokba kerül a magyar adófizetőknek. A fogdák és a több száz fős őrszemélyzet fenntartása a sokszorosa annak a költségnek, amit egy menedékkérő nyílt szálláson, általában igen szerény körülmények között való elhelyezése jelent. Amennyiben valóban mindenki őrizetbe kerül, úgy további több száz-, akár ezerfős fogvatartási kapacitásokra lesz szükség, ami további hatalmas költségeket ró a magyar adófizetőkre – teljesen feleslegesen.
Amennyiben minden menedékkérőt őrizetbe helyeznek, a Helsinki Bizottság ügyvédei teljes erejükkel azon lesznek, hogy valamennyi jogsértően őrizettbe vett menedékkérő ügyében a strasbourgi bírósághoz forduljunk. A perek nyomán várhatóan sok-sokmillió forintot kell majd kifizetnie a magyar államnak a jogellenes fogva tartott menedékkérőknek. A kormány jobban teszi, ha inkább a nyílt befogadó állomások színvonalának emelésére és a már Magyarországon menedékre lelt emberek beilleszkedésére költi ezt a pénzt. Ez mind a menekülők, mind a magyar társadalom érdeke.
Felszólítjuk a kormányt, hogy fejezze be a menekülőkkel szembeni folyamatos hangulatkeltést, és álljon el a minden menedékkérő fogvatartását kilátásba helyező tervétől, amely az uniós és magyar jog példátlan és tömeges megsértéséhez vezetne.