Másodszor is kimondta a Bíróság, hogy nincs rendben az idegenrendészeti őrizet

Al-Tayyar Abdelhakim 2010-ben Záhonynál próbált belépni Magyarországra, de a határon kiderült, hogy az útlevele hamis. A palesztin menekült férfi állítása szerint nem tudta, hogy papírjai hamisak, és hazájában való üldöztetése miatt menekültkérelmet nyújtott be. Az illegális határátlépés miatt a rendőrség eljárást kezdeményezett, amelyben elrendelték a férfi kitoloncolását Ukrajnába, valamint annak végrehajtásáig idegenrendészeti őrizetét, illetve két év beutazási tilalmat is kiszabtak. Fogvatartása során Abdelhakim ismét menedékkérelmet terjesztett elő, és többször kérte azt is, hogy engedjék szabadon. Abdelhakim végül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.

A Bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették Abdelhakim szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jogát (5. Cikk). A döntésével a Bíróság megerősítette, amit a Magyar Helsinki Bizottság egy korábbi ügyében is kimondott: önkényes és az emberi jogokat sérti, ha egy ország azután is őrizetben tartja a menedékkérőket, hogy már érdemben vizsgálja a kérelmüket. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a menedékkérők fogva tartása esetén olyan emberekről van szó, akik nem bűnözők, hanem akik háborús vagy diktatórikus körülmények közül, gyakran életüket féltve menekültek el a saját hazájukból. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság oldalán avatkozott be a perbe az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az AIRE Centre is. Az Al-Tayyar Abdelhakim kontra Magyarország ügyben a Bíróság 10 000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.

Az ítélet angolul itt, míg magyarul itt érhető el.

A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az ítéletről itt olvasható.