Történet

A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult egyesület, melyet a Fővárosi Bíróság 1989. október 9-én vett nyilvántartásba. 1975-ben Európa és Észak-Amerika kormányai aláírták a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, a lelkiismeret szabadságát, biztosítják a vélemény-nyilvánítás szabadságát és az információk szabad áramlását. 1976-ban emberi jogi aktivisták, a Moszkvai Helsinki Csoport tagjai megpróbáltak élni azokkal a jogokkal, amelyek mellett kormányuk elkötelezte magát. Börtönbe kerültek, kényszermunkára ítélték őket.

Közép- és Kelet-Európa-szerte, így Magyarországon is akadtak emberek, akik Helsinkire hivatkozva kihívó módon élni kezdtek emberi jogaikkal, mert azt vallották, hogy az embernek, bármi áll is az írott jogszabályokban, vannak elidegeníthetetlen emberi jogai.

Ebben a szellemben alakult meg 1983-ban az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége, amelynek első látványos rendezvényére Budapesten került sor húsz évvel ezelőtt, 1985 októberében.

A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult meg. Folyamatos tevékenységét 1994-95 fordulóján kezdte el. Azóta követi nyomon, hogy valóban gyakorolhatók-e azok a jogok, amelyeket hazai törvényeink biztosítanak, és biztosítják-e a magyar törvények azokat a jogokat, amelyeket nemzetközi megállapodások vagy az emberi jogokra vonatkozó általános alapelvek értelmében biztosítaniuk kell. Léteznek-e ezek a jogok olyan emberek esetében is, akik üldöztetés elől menekülve hazánkban kérnek védelmet? Olyanok esetében, akik bőrszínük vagy másságuk miatt különböznek a többségtől? Gyakorolhatók-e ezek a jogok rendőrségi fogdákban vagy börtönökben is? A Magyar Helsinki Bizottság elemzi, valamint – indokolt esetben – bírálja a jogszabályokat és a joggyakorlatot, igyekszik hatni a törvényalkotásra, hogy törvényeink jobban megfeleljenek az emberi jogi alapelveknek, és nyújt jogi segítséget azoknak, akiknek alapvető jogait éppen a jogok biztosításáért felelős közhatalom sértette meg.

Harminc évvel ezelőtt az emberi jogok gyakorlása az autonóm politizálás szinte egyetlen formája volt. Szót emelni az emberi jogokért ma is politika. A jogvédőknek azonban szerencsére nem kell tekintettel lenniük arra, hogy fellépésükkel nyernek-e szavazatokat, vagy veszítenek. Csak arra kell ügyelniük, hogy ne tévesszék szem elől Thomas Jefferson több mint kétszáz éves tanítását: „Semmi sem megváltoztathatatlan, kivéve az ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogait”.

Alperes: az állam. A Magyar Helsinki Bizottság története

Mink András: Alperes: Az állam. A Magyar Helsinki Bizottság története
Magyar Helsinki Bizottság, 2005
ISBN: 963 86959 0 0