2011. 06. 24.

Kmetty kontra Magyarország

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2003. december 16-i ítéletében egyhangú döntéssel megállapította, hogy Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét (embertelen és megalázó bánásmód tilalma) azzal, hogy a kérelmező bántalmazással kapcsolatos panaszait a hatóságok nem kellő alapossággal vizsgálták ki.

A kérelmező 1998 decemberében épp a Vásárcsarnokban dolgozott, mikor bombariadóhoz riasztották a rendőrséget. A rendőrség többszöri felszólítása ellenére a kérelmező nem volt hajlandó elhagyni a Vásárcsarnok területét. A rendőrség ezt követően előállította a kérelmezőt, mivel úgy gondolta, hogy őt terheli a felelősség az épület elhagyására felszólító paranccsal szembeni általános engedetlenség miatt. A kérelmező állítása szerint a rendőrautóban és fogvatartása során többször megütötték, illetve megalázták. A kérelmező panaszt tett a rendőrséggel szemben, azonban a hatóságok a vizsgálat lefolytatása után nem adtak helyt a panaszának.

A kérelmező a strasbourgi bíróság elé vitte ügyét, őt a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtti eljárásban.

Az EJEB egyrészt kimondta, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján lehetetlennek találja annak eldöntését, hogy a kérelmező rögzített sérüléseit a törvényes rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás leküzdése érdekében szükséges – akár a kérelmező mozgásképtelenné tétele és rendőrkapitányságra szállítása, akár fogvatartása során alkalmazott – erőszak mértékének a túllépése okozta-e, vagy sem.

Ugyanakkor az EJEB hangsúlyozta például: sajnálatosnak tartja, hogy a nyomozás során nem hallgatták meg azt az orvost, aki a kérelmezőt megvizsgálta azt követően, hogy a rendőrkapitányságra szállították, az ő vallomása ugyanis rendkívül fontos lett volna annak megállapításához, hogy a kérelmező a rendőrkapitányságra történt szállítását megelőzően, vagy azt követően szenvedte-e el sérüléseit. Az első esetben ésszerű módon azt lehetne feltételezni, hogy a sérülések a kérelmező ellenállásának a leküzdése érdekében alkalmazott erőszak eredményeképpen keletkeztek, az utóbbi esetben pedig a Kormányra hárult volna az a kötelezettség, hogy elfogadható magyarázatot adjon arra, hogyan keletkezhettek az ekkor már teljes mértékben a rendőrség kontrollja alatt lévő kérelmező sérülései.

Az EJEB többek között a fentiekre tekintettel azt állapította meg, hogy a kérelmező arra vonatkozó panaszával kapcsolatban, hogy a rendőrök bántalmazták, nem került sor alapos és hatékony vizsgálatra, ezért az EJEB Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkét.

 

A Kmetty v. Magyarország ügyben hozott ítélet  itt érhető el magyar nyelven, és itt érhető le angolul.