Egyéniesítés a kínzás tilalmának megállapításakor – a strasbourgi bíróság gyakorlata
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalásazt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét. A kínzás, embertelen...
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalásazt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
A kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód veszélyének menedékjogi eljárásokban való megállapításakor az állam gyakran szembesül olyan kérdésekkel, mint „milyen mértékben kell ennek a veszélynek egyéninek lennie?” vagy „milyen mértékben kell a feltételezett áldozatnak az elkövető által „konkrétan kiszemelt” célpontnak lennie? Ez a kérdéskör kulcsfontosságúvá vált számos, a kiegészítő védelem közös EU elvének alkalmazását érintő, tagállami szinten folyó vitában.
Az állásfoglalás angol nyelven elérhető itt.
