Beadvány az Európa Tanácsnak a bv. intézetek túlzsúfoltságáról

Az elmúlt évtizedben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt, a büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalt körülmények és bánásmód miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló panaszosok ügyei sikerrel zárultak. Ezért a szervezet különösen érdekelt abban, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtsa az ügyekben hozott ítéleteket.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli a Bíróság ítéleteinek végrehajtását, vagyis ez a testület ellenőrzi, hogy a tagállamok meghozzák-e az ítéletekből eredően szükséges intézkedéseket. Minthogy a szabályozás szerint civil szervezetek a Miniszteri Bizottsághoz fordulhatnak kapcsolódó észrevételeikkel, a Magyar Helsinki Bizottság 2014 októberében és 2015 januárjában beadványt terjesztett a testület elé a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságával foglalkozó ítéletek, így a Szél kontra Magyarország és a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyek kapcsán, értékelve a magyar kormány által a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott, a fenti ítéletek végrehajtásáról szóló akciótervet is. (Az ítéletek magyar nyelvű fordítása elérhető itt.)

A fenti, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságáról szóló és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megsértését megállapító ítéletek arra kötelezték a magyar kormányt, hogy átfogó adminisztratív és gyakorlati intézkedéseket tegyen, valamint haladéktalan intézkedésre hívta fel a Bíróság az érintett hatóságokat annak érdekében, hogy megfelelő fogvatartási körülményeket biztosítsanak. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja, hogy a kormány által végrehajtott intézkedések nem teljesítik az ítéletekben meghatározott követelményeket. A túlzsúfoltság mértéke továbbra is növekszik (2013 végén a telítettség átlagosan 143% volt), továbbá a kormány csupán korlátozott lépéseket tett a büntetés-végrehajtási intézetekben jellemző túlzsúfoltság csökkentésére, valamint olyan intézkedéseket is hozott, melyek tovább nehezítik a magyar börtönrendszer helyzetét.

• Beadványában a Magyar Helsinki Bizottság felvázolta a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló túlzsúfoltság teljes problématérképét, és rávilágított arra, hogy a büntetés-végrehajtási rendszerben bevezetett ún. „telítettségkiegyenlítő program” (melyet a kormány a túlzsúfoltság csökkentésének megoldásaként mutatott be) egyik negatív mellékhatása a látogatófogadások alacsony száma.
• A kormány arra hivatkozott, hogy a túlzsúfoltságot csökkenteni fogja, hogy új férőhelyeket létesítenek. Ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság egyszerű kalkulációja szerint az új börtönök vagy férőhelyek létesítése nagyon időigényes vállalkozás, amely csak hosszú távon nyújthat megoldást, és csak abban az esetben, ha a börtönpopuláció növekedése megáll.
• Az alternatív kényszerintézkedések (pl. házi őrizet) kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság azt állapította meg, hogy azokat nagyon ritkán alkalmazzák a bíróságok, illetve indítványozzák az ügyészek.
• A Magyar Helsinki Bizottság beadványában bemutatta azt is, hogy a jelenlegi büntetőpolitika egyes elemei jelentősen hozzájárulnak a magas telítettséghez. Az új Büntető Törvénykönyv (mely 2013 júliusában lépett hatályba) súlyosabb szankciókról rendelkezik. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek száma nő, akik jelentős terhet rónak a börtönrendszerre. A „három csapás” szabálya ugyancsak jól illusztrálja a szigorodó büntetőpolitikát. Az is hozzájárul a túlzsúfoltság növekedéséhez, hogy kiszélesítették az elzárással büntethető szabálysértések körét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány által foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a rendszerszintű problémákra, a Magyar Helsinki Bizottság ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására.

A Magyar Helsinki Bizottság a büntetés-végrehajtási rendszer túlzsúfoltságáról szóló beadványa itt, a beadványhoz (a közérdekű adatkérésekre kapott válaszok beérkezését követően) írt kiegészítés pedig itt érhető el magyar nyelven. (Az eredeti, angol nyelvű beadványok itt és itt érhetőek el.)