2011. 06. 27.

Barta kontra Magyarország

Elmarasztalta Magyarországot április 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélelmezett rendőri bántalmazás kapcsán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak érdemi vizsgálatot egy, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt angol állampolgárnak a rendőri eljárás során...

Elmarasztalta Magyarországot április 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélelmezett rendőri bántalmazás kapcsán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak érdemi vizsgálatot egy, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt angol állampolgárnak a rendőri eljárás során elszenvedett sérülései miatt tett feljelentése nyomán, és ezzel megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot tilalmazó cikkét. A strasbourgi bíróság döntése Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint általában is felhívja a figyelmet a magyar hatóságoknak a rendészeti szervek elleni panaszokkal kapcsolatban lefolytatott eljárási hiányosságaira.

A magyar állam 3000 euró nem vagyoni kártérítést és 3500 euró költségtérítést, azaz összesen mintegy 1,62 millió forintot köteles megfizetni Sophie Bartának. Az angol állampolgárságú, Magyarországon élő nő 2002-ben került összetűzésbe a magyar rendőrséggel, amikor az édesanyja által vezetett állatmenhelyen azzal a céllal kereste fel őket a körzeti megbízott, hogy – egy utóbb bűncselekmény hiányában megszüntetett eljárásban – előállítsa őket a győri rendőrkapitányságra.

A történetnek innen kezdve két verziója van: a rendőr szerint a nők ellenálltak, amiért utóbb – máig folyó – eljárás indult velük szemben hivatalos személy elleni erőszak miatt. Ezzel párhuzamosan Sophie Barta is feljelentést tett a rendőr ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt. Szerinte a rendőr indokolatlanul rájuk támadt, mikor jelezték, indulás előtt ügyvédjükkel beszélnének és átöltöznének.

Ugyan a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy vajon bántalmazás történt-e, vagy indokolt volt-e a rendőri fellépés, a bíróság azt leszögezte: a bántalmazás miatt tett feljelentés nyomán a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozásában számtalan súlyos hiányosság akadt, valamint Sophie Barta ezzel kapcsolatos panaszait, indítványait az ügyben eljáró más magyar hatóságok (a Legfőbb Ügyészség és a Győr-Moson-Sopron megyei Bíróság) nem vették figyelembe, illetve érdemi indokolás nélkül elutasították.

Az ítélet megállapítja: a hatóságok kísérletet sem tettek arra, hogy a sértett által megjelölt elfogulatlan szemtanút felkutassák. Noha az események során mindkét félen keletkeztek sérülések, az ügyészségi nyomozó hivatal, amely azonos szám alatt nyomozta a hivatalos személy elleni erőszak és a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás ügyét, a kirendelt orvosszakértőt csak a rendőr sérüléseinek vizsgálatára kérte fel, Sophie Barta sérüléseinek lehetséges okát – a hölgy ügyvédje, dr. Farkas Lilla ismételt indítványai ellenére – nem tartotta érdekesnek az ügy szempontjából. A nyomozás megszüntetése után Sophie Bartának magának kellett igazságügyi orvosszakértőt megkeresnie, hogy nyilatkozzon: kinek a verzióját támasztja alá az ő sérüléseinek jellege. A Sophie Barta által felkért szakértő véleménye szerint a rendőr sérülései mindkét módon keletkezhettek, ám Sophie Barta sérülései nem keletkezhettek a rendőr elmondása szerint. Ennek ellenére a hölgy által benyújtott pótmagánvádat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a ténybeli alap nyilvánvaló hiányára hivatkozva elutasította. Arra, hogy mi okozhatta Sophie Barta sérüléseit, egyetlen magyar hatóság sem adott érdemi magyarázatot az elutasító döntésekben. Az strasbourgi ítélet leszögezi: a kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát egy állam akkor is megszegi, ha szervei nem tesznek meg mindent az ilyen incidensek felderítése és az elkövetők felelősségre vonása érdekében.

A strasbourgi ítélet, a magyar hatóságok eljárásának elmarasztalása általában is felhívja a figyelmet a rendőri bántalmazások nyomozásának hiányosságaira – véli Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a panaszost képviselte. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint gyakran előfordul ugyanis, hogy a hatóságok nem tesznek meg mindent a helyzet tisztázására, illetve nem lépnek fel kellő szigorral a bántalmazó rendőrök ellen. Példa akadt erre a közelmúltban is: a 2006. szeptemberi események során az utcán összevert és – mint utóbb bebizonyosodott – a zavargások során vétlen Kruchina testvérpár ellen fellépő minden rendőr neve ismert, az ügyészség azonban úgy véli, nincs lehetőség vádemelésre, mert nem tudják, konkrétan ki ütötte meg őket. Kádár András Kristóf emlékezetett: a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése értelmében a bántalmazásnál bizonyíthatóan jelenlévő rendőrök bűnsegédi magatartása akkor is megállapítható, ha nem akadályozzák meg a túlkapást.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Barta v. Magyarország ügyben született ítélete

Az eset magyar nyelvű, a Fundamentumban folyóiratban megjelent összefoglalója itt olvasható, a teljes döntés magyar nyelven pedig itt tölthető le.