Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára. Így a magyar jog is alkalmaz olyan védelmi státuszokat (mint például a befogadott, a hontalan vagy a kísérő nélküli kiskorú), amelyek ugyan a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekben gyökereznek, mégsem közös EU-s szabályok határozzák meg őket.

A tanulmány e státuszok jogi hátterét mutatja be, kitérve az érintett személyi körre, a megszerzésüket szolgáló eljárásokra és a státuszok által biztosított jogokra. A dokumentum összehasonlítja a tárgyalt nem-harmonizált védelmi formákat az EU-harmonizált menekült és oltalmazott státusszal, megvilágítva a jelenlegi szabályozás főbb hiányosságait és ellentmondásait is.

A kutatás az Európai Migrációs Hálózat keretében, az Európai Bizottság felkérésére az összes EU-tagállamban párhuzamosan zajlott 2009 második felében.

A tanulmány letölthető itt.

Támogatta: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Európai Migrációs Hálózat