A perben egy Magyarországon 2008-ban kiegészítő nemzetközi védelmet, azaz oltalmazotti státuszt kapott palesztin férfit képviselt a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, dr. Győző Gábor az alperes Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ellen. A palesztin férfi szerette volna Ukrajnában élő feleségét és két kisgyerekét Magyarországra hozni, azonban a BÁH a családtagoktól több mint két éven át megtagadta a családi együttélési célú tartózkodási engedélyt.

A Legfelsőbb Bíróság 2010. július 6-án hirdetett ítéletet a stratégiai jelentőségű perben, amely általánosságban arról szólt, hogy – a menekültekhez hasonlóan – az oltalmazottak is jogosultak-e arra, hogy az általános idegenrendészeti szabályokhoz képest jóval méltányosabb feltételek mellett hozhatják be az országba máshol rekedt családtagjaikat.

Az oltalmazottak jogi helyzetét szabályozó menedékjogi törvény előkészítését végző minisztérium is egyértelműen a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját osztotta, miszerint a családegyesítés kérdésében is azonos jogok illetik meg az oltalmazottakat a menekültekkel. Ennek ellenére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint a családegyesítés jogcímén kiadott tartózkodási engedély, amely megilleti bármely 3 hónapnál hosszabb ideje itt dolgozó, vagy tanuló külföldi családtagját, az oltalmazottak és családtagjaik számára nem biztosítható.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy a kiegészítő nemzetközi védelmet élvező oltalmazottaknak és családtagjainak ugyanolyan feltételekkel van joguk a Magyarországon történő családegyesítésre, mint a menekülteknek. A Legfelsőbb Bíróság, teljes mértékben osztva a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját, precedens értékű jogerős ítéletében a BÁH-ot a család számára kedvező döntés meghozatalára utasította.

A döntés megnyitja az utat a Helsinki Bizottság által képviselt oltalmazott ügyfelek, és országosan összesen több mint száz oltalmazott előtt, hogy szeretteikkel legális úton egyesülhessenek Magyarországon.

Ki az oltalmazott?

A magyar menedékjogi törvény szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete nagyon hasonlít a menekültekéhez, és ezáltal a magyar állampolgárokéhoz. A menekülés közben őket is sokszor embercsempészek használják ki őket, és a hosszú út során gyakran elszakadnak családjaiktól, így felmerül a későbbi családegyesítés szüksége.

Magyarországon 2008-ban 88, 2009-ben 62, 2010-ben május végéig 39 külföldi állampolgár kapott oltalmazott státuszt. Legtöbbjük Afganisztánból, Irakból vagy Szomáliából érkezett.