A menedékkérő ügyében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) korábban mindössze a Kínába történő visszaküldés tilalmának fennállását állapította meg, azaz befogadottként ismerte el. A tibeti menedékkérőt a bírósági felülvizsgálat során dr. Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. A bíróság - elfogadva a jogi képviselő érvelését - kimondta, hogy a tibeti menedékkérőt politikai, illetve vallási meggyőződése miatt a menekültek jogáról szóló 1951-es Genfi Egyezmény szerinti üldözés fenyegeti Kínában.

A per során a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya a BÁH megkeresésére arról számolt be, hogy a kínai államhatalommal szemben tiltakozók komoly szankciókra számíthatnak a kínai hatóságok részéről. Az országinformációk alátámasztották a Helsinki Bizottság álláspontját: Kínában nincs véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság, a tiltakozókkal szemben gyakran alkalmazott módszer a megfigyelés és titkos adatgyűjtés. „Így biztosra vehető, hogy a kínai hatóságok azokról a személyekről, akik külképviseletek előtt tüntetnek, adatot gyűjtenek, illetve az ilyen személyeket hazatérésük esetén jogsérelem érheti emiatt” – áll a Konzuli Főosztály tájékoztatásában. Kínában nem beszélhetünk továbbá szabad vallásgyakorlásról sem, a kínai hatóságok különösen érzékenyek a Tibettel kapcsolatos kérdésekben, így „a Dalai Láma iránt tanúsított szimpátia miatt az üldöztetés valószínűsíthető”.

A Magyar Helsinki Bizottság további három tibeti menedékkérőnek nyújt ingyenes jogi segítséget, ügyeik a Fővárosi Bíróság különböző tanácsai előtt jelenleg is folyamatban vannak.